Felmerült bennem a kérdés

lofasz

ott leszek

Olyan sűrű lett a gyümölcsleves, hogy megáll benne a kanál.

mert belevertem

Kellene videon a teljes story, foleg az a resz, amikor ez az egesz eltunik benne. :3

A Maxwell-egyenletek a közegektől függetlenül írják le az elektromágneses tér jelenségeit.
A közeg figyelembevétele az E és B térvektorok és a D, H gerjesztett vektorok, valamint a
vezetőközegekben a J és a térvektorok kapcsolatát leíró konstitúciós egyenletek. Ezek
alkotják a kiterjesztett egyenletek (V) csoportját.
A konstitúciós egyenletekkel az egyenletrendszer teljes. Visszavezethető ugyanis két
vektortér, például E és B rotációját és divergenciáját leíró egyenletekre. A vektoranalízis
alaptétele (Helmholtz-tétel) értelmében igen általános feltételekkel minden vektortér
egyértelműen kifejezhető a rotációja és divergenciája ismeretében.

Korea történelme több mint 700 000 évre, a terület benépesedéséig vezethető vissza. A Csulmun és Mumun korszakokban, a nomád életmód részeként kezdett el kifejlődni az az egyedülálló koreai kultúra, amely nagy hatással volt a későbbi eseményekre. A legenda szerint Tangun vanggom alapította meg i. e. 2333-ban Kodzsoszont, az első királyságot a térségben, és ő volt az első uralkodó. A tényleges megalakulást a történészek az i. e. 12. századra teszik, amikor is Csi-ce (koreaiul Kidzsa) saját dinasztiát alapított, és létrehozta Ó-Csoszont. Az i. e. 2. században egy lázadás eredményeként új állam, Üman Csoszon alakult. Ezután i. e. 108-tól rövid kínai megszállás következett.

A függetlenség visszanyerése számos kisebb államalakulat létrejöttével járt, és ez hosszas belharcokat eredményezett. Az i. e. 1. században a legerősebbek fennmaradásával kezdődött a három királyság korszaka (i. e. 57 – i. sz. 668), délen Silla és Pekcse, északon Kogurjo uralmával. Ezek tovább háborúskodtak egymással és a kínaiakkal is; ennek a 668-as egyesítés vetett véget. Az északi Palhe megalakulása, majd később Silla három részre szakadása megnyitotta az észak-déli államok és a kései három királyság korszakát. Az egyesítést ezúttal északról a Vang-dinasztia indította meg, így alakult meg 918-ban Korjo. Ezután több mint száz évig katonai diktatúrák váltották egymást, míg végül egy lázadó tábornok, I Szonggje puccsal elfoglalta a trónt, és 1392-ben létrehozta Csoszont. Az ország virágkorát a 15. század elején, a Nagy Szedzsong király által bevezetett társadalmi-gazdasági reformok idején élte. Hatalmas zűrzavart okoztak azonban az északi rablótámadások, és ezt fokozta az 1231-től tartó mongol megszállás, a hűbéri területté válás. 1592-ben kirobbant a japánokkal vívott, hatalmas károkat okozó, véres hétéves háború. Az újkorban nehezítette a fejlődést a gyarmatosítás, az inváziók, a gazdasági kizsákmányolás és teljes elszigeteltség a külvilágtól. A 19. század végén megalakult a Koreai Császárság, ezt japán megszállás követte a 20. század elejétől egészen a második világháború végéig. Az ország sorsát alapvetően meghatározta az ideiglenes kormány (1919–1945) felállítása, az első kínai–japán (1894–1895) és az orosz–japán háború (1904–1905).

A nagyhatalmak 1948-ban a 38. szélességi foknál ideiglenesen két megszállási övezetre osztották a félszigetet, északon szovjet fennhatósággal (Koreai Népi Demokratikus Köztársaság; KNDK), délen amerikai befolyással (Koreai Köztársaság). A hidegháború részeként kirobbanó koreai háború (1950–1953) nem tudta megváltoztatni az erőviszonyokat. Több sikertelen újraegyesítési tárgyalás és kísérlet után a háború hivatalosan még sokáig nem zárult le, hiszen a felek csak fegyverszünetet kötöttek (ezt az északi fél 2013 tavaszán felmondta), békét nem. Emiatt a koreaiak két országának kapcsolata ma is igen feszült.

elolvastam