ki ne tenné

igen tudom hogy ez ilyen nagyon "deep" és közhelyes de akkor is így gondolom.

eh
politikusokra is ezt mondják

de dik
azért vannak ott, tanultak, lettek megválasztva, hogy a szakértelmükkel etc tegyenek a társadalomért, dolgozzanak, fejlesszenek

ofc mindenki ezt tenné, de nem mindenki ül ott, hanem ők, ők akiket megválasztottak
....ha ez ilyen természetes, hogy mindenki ezt csinálja és ebbe így bele is van törődve mindenki részéről akkor mi a fasznak nekünk akár 1 vezető is..... kibaszott emberek

tesz jót is, sokat, én nem irigylem tőle a lovét
főleg h mennyit kell fogyatékoskodnia hogy hú megáldalak stb

This post was edited by anyd on Jan 26 2014 04:04pm

de irigység és hit nélkül miért ne létezhetne szeretet?

nem igazán értem azt a mondatot

Nem kifejezetten erről a háromról van szó, csak példának hoztam fel.

Nem lehet egy típusú érzelmet kiiktatni a többit meg megtartani. Az embernek vagy vannak érzései vagy nincsenek. Ha vannak akkor az összes köztük van mint lehetőség és pont. Nézzük az én példámat. Kőkemény ateista vagyok de ki mondja meg, hogy a halálos ágyamon nem istenhez imádkozom majd? Senki.

Persze lehet, hogy idővel a vallás kimegy a divatból és nagymértékben csökken a befolyása de megszűnni soha nem fog. Szerintem itt volt a nézeteltérés Joey vs. sub téren.

azért érdemes lenne spss statisztikai elemzőprogrammal megnzéni, hogy a vallásos emberek között mennyi az unedukated
sztem a legtöbb 8 általánosos

Elolvastam az utóbbi pár oldalt. Érdekes intellektuális kihívás egy olyan fórumon vallási kérdésekről postolni, ahol a társaság túlnyomó többsége deklaráltan ateista, néhányan agresszív vallásellenes ateisták, mások szelíd ateisták, megint mások jó szándékú nemhívők.

1. kérdés: Vallás vs logika

A teológia (hittudomány) alapfeltevése a kinyilatkoztatás (Isten létezik és szól az emberhez, a legkonkrétabban a megtestesült és emberré lett Jézus Krisztusban, de már előtte is a prófétákban). Ennek az elfogadásához hit kell. Isten létét nem lehet bizonyítani, mint ahogy a nemlétét sem lehet logikusan semmiből levezetni. Az, hogy van-e Isten vagy nincs, mindenkinek a személyes döntése. Ha valaki hittel elfogadja, hogy Isten létezik, és szól az emberhez, ezáltal elfogadja a kinyilatkoztatást, ONNANTÓL KEZDVE (!) a vallás egy teljesen logikus és következetes rendszer, egy tudomány, amit általános iskolától az egyetemi PhD-ig oktatnak. Ha vki nem hisz Istenben, nem fogadja el a Biblia igazságát, annak az egész vallás egy értelmetlen és következetlen marhaság, szánalmas menekülés, gyengék menedéke, a szegény nép ópiuma stb. Nincs értelme vitatkozni, ha az alapfeltevésekben nem tudunk megegyezni, az csak elbeszélés egymás mellett.

2. kérdés: Vallás vs erkölcs

Igazi keresztény CSAK jó ember lehet. Nem lehet haragtartó, nem lehet bosszúálló, kötelessége cselekedni a jót, jóvátenni és megbánni a bűneit, gyakorolni az erényeket, kötelessége napról napra jobb emberré válni. De valóban léteznek az emberi együttélésnek olyan általános erkölcsi normái, amihez nem kell a vallás. Pl. Ne ölj! Ne lopj! Ne hazudj! Ha vkinek megígérted, hogy hűséges leszel hozzá, azt ne csald meg! (azaz Ne paráználkodj!) Szüleidet, jótevőidet, tanáraidat, orvosaidat stb tiszteld! Ezeket az erkölcsi parancsokat ugyan a vallás foglalta össze és megköveteli a híveitől, de attól még minden becsületes és tisztességes ember, még ha egyáltalán nem is vallásos, betartja őket. Tehát túlzás az, hogy vallás nélkül EGYÁLTALÁN nem lenne erkölcs. Dehogy nincs. A keresztény vallás egyértelműen állítja, hogy a vallásos szertartások nélkül is el lehet jutni az üdvösségre (örök életre, mennyországba), ha valaki cselekszi a jót és kerüli a rosszat.

Ferenc pápa azt csinálja szerintem jól, hogy a vallásos okoskodás meg észosztás helyett nekiáll segíteni a szegényeknek, visszautasítja a kihívó pompát, megbünteti a dőzsölő egyházi vezetőket, irgalommal fordul a homokosokhoz, nem tagadja le az egyház bűneit (pedofil gazemberek), hanem ki meri mondani az igazságot, bocsánatot kér, alapvetően egy szimpatikus ember.

és ez hogy fér össze azzal, hogy a végtelen bölcsességű, igazságos, megbocsátó jóisten elárasztotta özönvízzel az egész országot, lebombázta szodomát és gomorát



1,2 Buzgón szerető és bosszúálló Isten az Úr, bosszúálló az Úr, és telve haraggal; bosszút áll az Úr az ő ellenségein, és haragot [2 Móz. 20,5.] tartó az ő gyűlölői ellen.

1,3 Hosszútűrő az Úr és nagyhatalmú, és nem hagy büntetlenül. Szélvészben és viharban van az Úrnak útja, és [Ésa. 19,1.] lábainak pora a felhő.

1,4 Megfeddi a tengert [Jób. 38,11.] és kiapasztja azt, és minden folyamot kiszáraszt. Elfonnyad a Básán és a Kármel, és a Libánon virága elfonnyad.

1,5 A hegyek reszketnek előtte, és a halmok szétmállanak. Tekintetétől megrendül a föld, [Hab. 3,6.] és a világ, és minden, a mi rajta él.

1,6 Ki állhatna meg haragja előtt, és ki birhatná ki búsulásának tüzét? Heve szétfoly, mint a láng, [Jer. 7,20.] és a kőszálak is szétporlanak tőle.



1,9 Mit koholtok az Úr ellen? Elpusztít ő, nem lészen kétszer veszedelem.





k.