ez nem olyan, hanem pontosan AZ.

Amúgy erre szerintem gyerekkortól kellene nevelni a tudósokat, mert tényleg nagy gondot okoz a felfogása, mert annyira nem a logikánk szerint van.

Dávid Gyula előadásait is szoktam nézni, <meg ofc Lukács profot is> és őt mondta, hogy ezt nem lehet felfogni csak megszokni.
/nagy szívfájdalmam, hogy nincs rá időm soha :(/

This post was edited by CyberPunk666 on Dec 1 2014 03:12pm

gecire utalom a kvantfizikat, remelem talalnak helyette valami jobb modellt

robotok vagyunk-ra szavaztam, mert lusta vagyok elolvasni
gondolom a többi 11 is hasonló megfontolásból tett így

Nem számoltam hányan írtak a topicba, de szerintem többen, mint szavaztak.
Én például nem szavaztam, el sem olvastam azt a tldr-t az elején így este.

De szerintem máskor sem fogom, de mikor má jó a fonál, akkor anélkül is be lehet kapcsolódni.

minden muvesz alma



mar van, az iszlam!



nemsok koze van se tudasban se semmiben ahhoz ami nekunk kene

erdekes elgondolas
szerintem ha egy embernek lehet, akkor egy mesterseges intelligenciaval rendelkezo gepnek is lehet lelke
csupan alapveto emberi osztonoket kell bele programozni, tarsasaghoz valo vagy, tuleles osztone esatobbi


szerintem inkabb ugy mukodik az embereknel ez a lelek dolog, hogy inkabb olyan dolgoknak (embereknek) tulajdonitjak amihez ereznek valamilyen fajta kotodest. Na most, ha a fent emlitett dolgok megvalosulnak szerintem siman lehet lelke... gondolkodik, tehat van.

gecire nincs kedvem tanulni amit tanulok, ugyhogy leirom a velemenyemet:

Szeritnem nincs olyan, hogy lelek. Szerintem inden tanusitott viselkedesi forma, egy biokemiai/-fizikai reakcio kovetkezmenye, ai alapvetoen le kene hogy irhato legyen matematikaval. Szerintem, ha a korulmenyek adottak, semmilyen valtozot, ismert/ismeretlen ismeretlent valtozatlanul hagyunk, akkor az adott ember indig ugyan azt a reakciot fogja adni ra. Ebbol az is kovetkezik, hogy ha pontosan iserunk inden korulmenyt, gy egy dontest eredmenyet meg tudjuk josolni, adott esetben miutan a jovo a dontesek komplex halozatabol on letre, elmeleti sikon szamolhato, igy valojaban egy predesztinalt vilagban elunk. De miutan annyi valtozo van, es meg az ismert ismeretlenekekkel sem tudunk jol szamolni, es kozben azt sem tudjuk, hogy mennyi ismeretlen ismeretlen van, igy ez sosem fog megtortenni.

De a lenyeg, hogy a legvaloszinubb dontest fogjak meghozni az emberek. Ha ugy gondoljuk, hogy valaki valoszinutlen dontest hozott meg, akkor nem ol szamoltuk ki az eselyeket, es nem vettunk figyelembe valamilyen kornyezeti tenyezot, ami alapjan a masik ember dontott. Valojaban _szerintem_minden dontes mogott 100% valoszinuseg van, ha a pontos korulmenyeket ismerjuk. (De ilyen ugy sem lesz)

Szoval a lenyeg, hogy hiaba hiszi az eber azt, hogy hatassal van a vilagra, valojaban minden cselekvese egy jo elore meghatarozott 100%-os valoszinuseg mellett tortenik.


A kvantufizika meg bassza meg magat!

Hogy ertheto legyen irok egy jatekelmeleti peldat.
Van "A" es "B" jatekos. "A" jatekosnak meg kell hoznia egy dontest 2 lehetoseg kozul, mig "B" jatekosnak meg kell tippelnie mit lep "A". Adott mind ket fel szamara a dontesek kifizetesi fuggvenye, 1. dontese nagyobb, 2. dontese kisebb. Ha A logikusan gondolkodik, akkor az 1. dontest hozza eg, de ha renitens, akkor a jatek megynerese annyira megnoveli a 2. dontes kifizetesi fuggvenyet, hogy az nagyobb legyen az elso dontes kifizetesi fv-enel. Ha "B" tudja, hogy A renitens-e, vagy nem, viszont A nem tudja, hogy B milyen informaciokkal rendelkezik, akkor pontosan meg fogja tudni mondani, melyik valasztasnak nagyobb a kifizetesi fv-e, es meg fogja verni A-t. Ha nincs rola informacioja, akkor viszont pont 50% az eselye, hogy nyerjen. De lehet ezt tovabb fokozni, amitol erdekes ez a jatszma, hogy kinek mennyi informacioja van a masik tudasarol, peldaul hogy A tudja-e hogy B tudja, hogy A renitens-e vagy nem, vagy hogy B tudja-e hogy a tudja-e hogy B tudja-e... Erdemes-e azzal szamolni, hogy A empatikus-e? Ha A empatikus, akkor tudja, hogy adott helyzetben B hogyan viselkedne, es az ellenkezojet fogja lepni. B tudja-e, hogy A empatikus?
Szoval egyetlen dontes mogott egy ilyen leegyszerusitett peldaban is annyi ismeretlen ismeretlent lehet bevezetni, amennyit akarunk.

Szoval igen, szerintem nincs lelek, sot gyakorlatilag szabad akartunk sincs, de!

Ha feltetelezzuk, hogy az idot erdemes, es lehetseges vegtelenul kicsi reszekre bontani, es hogy egy adott dontes megszulethet az idonek egy ilyen kicsi pillanataban, akkor elvileg tokmindegy milyen kicsi idointervallumnrol beszelunk, vegtelen sok dontes szuletik alatta. Miutan egy dontes a tobbi vegtelen szamu bekovetkezett dontesbol transzformalodik egy ujabb dontesse, igy gyakorlatilag megkozelitoleg vegtelen nagy szamu imputja van egyetlen dontesnek, ami vegtelen szau dontes iputjakent fog viselkedni, tehat sohasem lesz szamolhato emberi leptekben.

Persze egy dontes nem hozhato meg vegtelen kicsi idointervallumban, mivel a leggyorsabb agyi reakcionak is van veges idejo atfutasi ideje, de modellkent eleg jol lehet vele kozeliteni.

tl:dr; Szerintem lelek nincs, tulvilagi elet nincs, es mindannyian egy nagy egyenletet irunk kozosen, aminek a kovetkezo vegtelenul kicsi idopillanat tň az eredmenye, ami imputkent szolgal majd tň+1 idopillanat eredmenyehez. De ennek az egyenletnek a foka a vegtelnhez tart, igy sohasem valik szaithatova. (Viszont minel tobb nagy sulyfuggvenyu imput felharmonikust ismerunk annal konnyebben valik megkozelithetove az output)

ezt majd 10-11 között elolvasom és belekötök minden szavába, készülj!

ezt nem értem
mire kéne egy neurális hálózat?

Igen. De minden ember teljesen különböző. Az a kérdés, hogy alapértelmezetten az vagy tényleg csak és kizárólag a külső hatások befolyásának eredményei vagyunk vagy nem.
Szimplán elméleti síkon...
Lenne 5 klónozott csecsemő, akiket egy kísérleti laborban és egymástól teljesen hermetikusan elzárva tartanának. Se egymásról, se a külvilágról nem kapnának egyetlen bit adatot sem.
Ugyanolyan gépek, ugyanabban az időben ugyanazzal az információval és ugyanazokkal az eszközökkel nevelnék őket. Ha ezt így kiviteleznék, akkor 100%-ig ugyanolyan gondolkodásű egyedek jönnéndk létre? Vagy más személyiség is kifejlődne? Ha igen, akkor mi okozná az eltérést?

Ha lenne eltérés, akkor az valahol bigonyíthatná, hogy minden embernek van egy eredendő személyisége, ami mindrn nemű külső befolyástól mentes.