Quote (Jancsipapa @ Jan 18 2013 10:03pm)
Richárd
„Engem nem érdekel, hogy a nő előttem 0, 2, 4 vagy 50 férfival volt. A lényeg az, hogy összesen kétféle nő van:
1. Akinek van annyi agya, hogy felfogja, amikor a legelején közlöm, hogy egyikről sem akarok hallani.
2. Amelyiknek nincs.
És el kell mondjam, nagyon szomorú, hogy a 90% képtelen megérteni, hogy engem az se zavar, ha százzal volt, az se, ha kurva, de ha elmeséli, akkor már nem érdekel. És ez akkor is így van, ha összesen egyetlen eggyel volt előttem, és azt meséli el. Inkább legyen ribanc, de kussoljon, ennyit várok el.
És a legtöbbje, mire rájön, hogy nem vicceltem, és tényleg zavar, már késő. Pedig szólok az elején, és szépen: „kössünk üzletet, egy szót se az exekről. Mit szólsz?”
Erre úgy a nők tíz százaléka képes szellemileg. A többi azt hiszi, hogy ha más férfiakról beszél, akkor:
1. Nincs jelentősége.
2. Előremozdítja az ügyet, mert a. féltékennyé tesz, b. magabiztosabbnak tűnik, c. kelendőbbnek tűnik => idiótának tűnik.
Az ilyet azonnal kirakom.
Annak a tíz százaléknak, aki megérti, hogy nem beszélünk róla, szintén tíz százaléka képes odafigyelni arra (tehát a nők 1%-a), hogy úgy fogalmazzon, hogy mindig ketten legyünk.
„Sokan mondták, hogy jól áll nekem a fekete bugyi” helyett „a barátnőim szerint jól áll nekem a fekete, te mit gondolsz?”
„Mindig azok a férfiak vonzottak, akik” helyett azt mondja, „tudom, hogy engem az a férfi vonz majd, aki”.
Nem azt mondja, hogy „szeretem, ha hátulról keményen dugnak”, hanem azt, hogy „szeretem, ha hátulról keményen dugsz”.
Valahol itt kezdődik az érzelmi intelligencia. Elég ritka. És nincs olyan férfi, akit a múlt emlegetése ne zavarna.”
szerintem this. faszomat nem érdekli hogy kivel volt előtte, a karcagi ismerkedés ezért döglött már az elejétől, mert ha megtetszik a 'nagy' éjszakai életben valaki, akkor biztos lesz egy jótékony ismerős, aki megmondja, hogy kit cidázott le, kivel volt, kivel nem, mit, hogy, merre. nn
ezért jó a nagy kétmilliós fővárosban élni