1x érdemes végig vinni

kockageci

oly sok játék, és oly kevés idő

Szeretnem veled kozolni hogy, semmilyen formaban nem kivanok veled tovabbi kommunikaciot illetve konverziot folytatni, se semmilyen informacio illetve eszme cseret vegrehajtani illetve fenntartani ezen a szegeny kommunikacios csatornan, se sehol, mivel egyszeruen nem szeretnek primitiv emberekkel tarsalogni.
Ne haragudj, felre ertes ne essek, de a primitiv nem serto szo illetve nem sertesre letrehozott, illetve krealt karakterek osszesege, amely alkotja a primitiv karakterlancot, hanem mindossze egy kategorizalo jelzo amivel iletni kivanlak teged, tovabba egy nulla intellgienciaval rendelkezo agy definicioja, amivel teged illetve a szellemi szintedet definialni szandekozom.
Szeretnem veled ismertetni illetve kozolni, hogy az alacsony szintu informaciok, amelyeket felem kozvetitettel illetve sugaroztal, az serteni kivanta az elmemet, tovabba lehuzni az intelligencia szintemet, amit nem engedtem meg, mert mint tuzfalat a szamitogepen ugy vedoburkot alkalmaztam ellened az eletben annak erdekeben hogy elkeruljem a te elkorcsosult primitiv szellemi szintedre valo lesulyedest.
Hogy jossz te ahhoz, hogy irrealis eszkozokkel szemelyesits meg engem illetve szubjektiv szurrealis alternativ valosaggal implementálj es reprezentalj, illetve demonstralj engem masok fele, ami tulajdonkeppen egyszeruen serteni kivanja az en szemelyes kepemet masok szemeben.
Nem gondolkoztal el azon hogy ha valakit folyamatosan baszogatnak azzal, hogy a szemelyisegi valojanak az ellentetjet hiresztelik rola az fokozatosan kiboritja a masik idegrendszeret?
nincs jogod lehetoseget nyujtani masoknak viccbol arra, hogy eliteljenek engem.
esetleg te indukalod ezt a folyamatot illetve procedurat?
Velemenyem szerint a te hazadra sem a nap sut, hanem a primitivseg sotet, de megis fajdalmas vakito sugara...
Nem varok toled valaszt, illetve nem igenylem a viszont kommunikació fenntartasat, mivel a kozolni valad, ugy sem lenne valami magasszintu informacio, mindossze valami alacsony szintu megnyilvanulas, amelyet nem neveznek informacionak, a limitalt mentalis kepessegednek koszonhetoen.
Alkalmazz magyarertelmezo keziszotart ezekutan legyszives...
Teged kb. igy lesajnalak.
Goodbye.

Antidosis (Ancient Greek ἀντίδοσις), is the title of a speech treatise by the ancient Greek rhetorician, Isocrates. The Antidosis can be viewed as a defense, an autobiography, or rhetorical treatise. However, since Isocrates wrote it when he was 82 years old, it is generally seen by some people as an autobiography. The title literally translates as “an exchange,” and was applied in ancient Greek courts as a peculiar law pertaining to an exchange of estates between two parties.[1] If one of the 1200 wealthiest Athenians eligible was tasked with the performance of a public liturgy and financing one of the many public concerns of Athens, then he could avoid the duty by nominating a richer man who was more qualified than himself to perform it. If the supposedly richer man disagreed with the terms, then the entirety of their estates would be exchanged and the now more wealthy man would have to perform the liturgy, as originally planned. The law inspired Isocrates' Antidosis, which was written in the form of a court case where Isocrates had to defend himself from a charge of corrupting the youth by teaching them how to speak well in order for them to gain an unfair advantage over their peers. Although this work is put forward by Isocrates as his imagined defense in a legal case, it is more a treatise on morality and teaching.

Konverzió

(lat.), a logikában általában az itélet megfordítása, azaz az itélet tagjainak egymással való fölcserélése, az állítmánynak alannyá, az alanynak állítmánnyá tétele. Ha az állítmány minősége (igenlő vagy tagadó volta) e műtétnél nem változik, a K. szűkebb értelemben az; ha megváltozik, kontapozició a neve.

K. a közgazdaságban, mindazon változtatás, amelyeket az államadósságok egyes címleteinél oly módon eszközölnek, hogy ezáltal az államnak hitelezőivel kötött szerződései módosulnak. A K.-nak módjai a szorosabb értelemben vett K., a kamatláb leszállítása és a konszolidáció. Szűkebb értelemben ugyanis csak azt nevezik K.-nak, amidőn az állam egyes törlesztenő adósságait járadék-adóssággá alakítja át, vagy pedig a törlesztés feltételeit módosítja és végre amidőn a névleges kamatlábat akarja megváltoztatni. Jogi alapja a K. keresztülvitelének abban van, hogy az állam sohasem mond le arról, sőt némely esetben ezt külön ki is jelenti, hogy kölcsönvett tőkéjét kinek-kinek felmondhatja. A K. tulajdonképen implicite magában foglalja a konvertálandó címletek felmondását s azért rendezett viszonyu államokban minden K. alkalmával elismertetik a hitelezőknek azon joga, hogy eredeti tőkéjüket, illetőleg a kötvények teljes névértékét az államtól visszakövetelhessék. Ezzel együtt azonban arra is jogot nyernek, hogy amennyiben a K. feltételeit el akarnák fogadni, megmaradhassanak az állammal szemben addigi hitelezői viszonyukban. Az ilyen K.-t nevezik önkéntes vagy szabadakaratu K.-nak, amellyel szemben áll a kényszer K., amidőn t. i. az állam a maga hatalmánál fogva egyoldaluan kijelenti, hogy a konvertálandó adósság ezen és ezen feltételeit igy és igy változtatja meg. A kényszer K. természetesen jogsérelmet foglal magában, s nagyon sokszor az illető állam hitelének csorbulását vonja maga után. A K. keresztülvitelénél alapfeltétel az, hogy elintézése általános legyen, azaz kiterjedjen az illető adóssági címletnek minden hitelezőjére; nem helyes t. i. az u. n. fakultativ K., amelynél a hitelezők tetszésére van bizva, hogy akár megtarthassák régi címleteiket, akár elfogadhassák az új papirosokat. Az állam pénzügyi érdekei szempontjából a K. azért fontos, mert az által az állam a magára nézve terhes feltételeket alkalmasan módosíthatja. Erre különösen azért van szükség, mert az államadósságok jelentékeny, talán tulnyomó része olyan időben vétetett fel, amikor részint a hitelviszonyok fejletlensége, részint az állam megszorult helyzete terhes feltételek elfogadására kényszerítette az egyes államokat s éppen ezért nagyon helyeselhető törekvés az, ha a megváltozott rendes és nyugalmas viszonyok között az adózó polgárok terhein a pénzügyi kormányok könnyítéseket iparkodnak tenni. Legjelentékenyebb és legközvetlenebb haszonnal jár az, ha a K.-nál kamatláb-leszállítást lehet elérni. E tekintetben azonban nem elég mereven az állam jó hitele alapjára számítva, pusztán a kincstár pénzügyi érdekei szerint intézni a kamatláb-leszállítást, mert jóllehet első fontosságu cél itt az, hogy a K. az állam adósságainak nagyobb tőkegyarapodása nélkül vitessék keresztül: mindazonáltal a jelentékeny nagyságu és gyorsan lebonyolított K. nagyon fontos közgazdasági károkat okozhat olyankor, ha a konvertálandó címletek nem a nagy bankárok, hanem a kis tőkések kezein vannak. Ezek ugyanis ilyenkor érzékeny jövedelemcsökkenést szenvednének és ezt elkerülendők, visszakövetelik tőkéiket, amelyeket aztán sokszor merész üzérkedésekre használnak fel. A kamatlábleszállítás mértékét az ország átlagos kamatlábja irányítja s annak legalább megközelítőleg ehhez kell alkalmazkonia. Minthogy a K. tulajdonképen egyik adósságnak egyidejü kibocsátásából áll, ennélfogva gyakorlati keresztülvitele annyiféle lehet, ahányféle a kibocsátás (l. o.). Hazánkban az újabb időkben, nevezetesen 1889 óta, jelentékeny K.-műveletek vitettek keresztül, amelyek mindnyájan kamatlábredukcióval voltak összekötve.

miez a walloftext

lul, nem olvastad a kajnis topikot?

nem

nem