Eléggé wall of text lett. 
Nekem továbbra sem világos, hogy a kérdőív most miben fog segíteni? Ugyanis nincs "kontrollcsoport", csak rákérdezel x embernél, hogy fél e a sötétben, ő válaszol és ennyi. És ha mind az 500 kockázatkerülő? Akkor mi történt?
Ha mondjuk arra kérdeznél, hogy szeretett e kiskorában hintázni és megnéznéd, hogy most milyen foglalkozása van és milyen sportokat űz szívesen, az is más lenne, mert talán fel lehetne kapcsolatot állítani. De így nem látom, hogy milyen ok-okozati relációt fogsz levonni a dologból. Adott az életkor, foglalkozás és az, hogy fél e a sötétben.
Ha meg a gyakorlatban akarnád használni, akkor túl triviális rákérdezni arra egy talpas rendőrnél, hogy figyelj már, Pityu. Te amúgy be vagy szarva, ha éjszaka kell járőrözni az utcán? És ha azt válaszolja, hogy igen, akkor hozzácsapsz egy szép elméletet, hogy igen, az illető nem szenzoros élménykereső, erősen konkáv preferenciával rendelkezik a magas arousal szintű cselekvések irányában ezért nem alkalmas arra, hogy a 8. kerben járőrözzön? A vicc, hogy pont, direktbe erre kérdezett rá a kérdés. Tehát meg van a válasz és mögé rakod az elméletet és nem fordítva. Szóval ez úgy tűnik, mintha az élet nagy válaszaihoz keresnéd a kérdéseket.