Quote (TouchCow @ 15 May 2013 04:34)
Szó szót követ, végül együtt megyünk le az alsó szintre. A jakuzzi meleg, szinte perzsel, kísérőim látványa is melenget s vágyam is hevít. A vízben magam mellé húzom a barna barátnőt, méltatja, hogy rámenős vagyok, ahogy ő is, hiszen megfogja vágyam, ami nagyon tetszik nekem. Megjelenik mellettünk első ismerősöm a klubból, mondja, hogy megismert, azért jött közelebb. Jól indul az este, feszengek keményen. „Menjünk beljebb!” A tatami túloldalán a kanapé mellet döntünk, szépreményű játékba kezdünk, de nincsen gumi a közelben, a legtávolabbi sarokban, a zöld pulton találom meg, viszont, mire visszamegyek látom, hogy hölgyem mindkét oldalról foglalt! Döbbenten állok, valami megpattan bennem és érezem, hogy ma már nem fogok tudni dugni. Szétestem, mint kristálypohár a járólapon. Idő és tér cserbenhagyott. Kiejtem a kezemből a gumikat a kisasztalra (magamat ismerve többet is hoztam) és melléjük ejtem magamat is. Az asztal is a földre ejtene, ha olyan állapotban van, mint én. De tart. Eltart néhány percig, míg összeszedem és felépítem magam. Közben ezernyi gondolat cikázik át a fejemen a ’pakolok és megyek’-től több változaton át végül úgy döntök, hogy 'maradok és kihozom a lehető legtöbbet az adott helyzetből'. Közben azt is rendezem magamban, hogy tapasztalatlan vagyok és nem készültem fel erre a helyzetre.
ja már értem