kémiai műnyelv régi szavai
Quote
Azt is hozzátehetjük, hegy a magyar kémiai mûnyelv nem sokkal volt mesterkéltebb, mint az akkori nyelvújítók egyéb szóalkotásai.
Schuster a mûnyelv megteremtésében Berzeliust követte, élesen elválasztotta a fémes és a nemfémes elemeket:
1. A fémek mind "-any" szóvéget kaptak. Egyrészt az arany szó alakja csábította Schustert erre az elhatározásra, másrészt pedig sajátos etimológiával az anya (any-a) szót vélte felfedezni az arany szóban. A családra való hivatkozása a továbbiakban is – mint látni fogjuk – megmutatkozott.
Az -any szóvéget még az ôsi magyar fémelnevezések végére is rákényszerítette. Így lett a rézbôl rézany, a vasból vasany, ezüstbôl ezüstany (vagy pedig Kováts Mihály etimológiáját követve üstany). A nátrium neve a sziksóból szikany, a káliumé a hamuzsírból hamany, az antimon (Kováts Mihály dárdafénye nyomán) dárdany, a tellur (Kováts földérce után) földany, a bárium sulyany, az ozmium szagany, a tantál nemitany stb. Ekkor született a higany neve is, bár próbálkozott a szerdannyal is, arra gondolt ugyanis, hogy latinban a higany ugyanattól a Merkur bolygótól kapta a nevét (mercurius), mint a szerda nap (dies Mercurii).
2. A nemfémek nevét úgy alkotta meg, hogy azok ó-ra, vagy ô-re végzôdjenek. Általában az illetô nemfém sajátságára utaló melléknevek képezték a szó alapját.
A hidrogén így gyúló vagy vízõ, a nitrogén fojtó, az oxigén savító, a klór (Kováts zöldellôjébôl) zöldlô, a bróm bûzlô, a jód iboló, a foszfor (Kováts világosítójából) villó nevet kapott az 1829-es általános magyar kémiai elkeresztelésben.
A vegyületek elnevezése mutatja elsôsorban a mûnyelv logikus voltát. Az ún. tökéletes oxidok "-ag", az ún. tökéletlen oxidok "-acs" szóvéget kaptak. Schuster valószínûleg az "agg" (öreg") és az "öccs" szóra utalt e testvérvegyületek esetében.
A sók közül az oxisók elnevezése is tükrözte Berzelius tanítását arról, hogy a sók a savak és fémoxidok (bázisok) összetételébôl állanak, pl. ezüst-nitrát: fojtósavas ezüstag. A haloidsavak nevét az illetô elembôl képezte Schuster, pl. klorid: zöldlet, jodid: ibolat.
A szerves vegyületek számára ugyancsak egységes elv szerint igyekezett neveket kialakítani. Így pl. az alkaloidok közül a veratrumban (zászpa) elôforduló veratrin: zászpadék, a nadragulya atropinje: nadragulyadék stb.