Quote (szabika @ 20 Jan 2015 10:15)
Mit jelent a szalmabáb érvelés, a a csúszós lejtő vagy a hamis dilemma és hogyan lehet védekezni ellenünk?
Biztosan sokakkal előfordult már, hogy fórumozás, vagy bármilyen vita, véleménycsere folytán kiforgatták a szavaikat, vitapartnerük az eredeti mondandónak, véleménynek csak egy részét vagy torzítását alapul véve reagált. Ilyenkor az az érzésünk, mintha a másik fél nem is vette volna az adást, nem tudná értelmezni a mondanivalónkat. Nos, ezt úgy hívják „hivatalosan”, hogy szalmabáb érvelés. Ajánlom mindeni figyelmébe a vele kapcsolatos Wikipedia bejegyzést, amit jól ide is másolok:
A szalmabáb érvelés olyan érvelési hiba, mikor az egyik vitapartner, a racionális vita szabályait megsértve a másik vitapartner torzított álláspontját támadja.
A torzított álláspont általában nagyon hasonlít az eredetire, azonban jóval gyengébb, leegyszerűsített annál. A torzított állítást a vitapartner, mivel az sokkal könnyebben támadható és sokkal nehezebben védhető, hatásosan támadhatja, annak látszatát keltve, hogy az eredeti állítást cáfolta meg. A szalmabábot használó vitázó ezekben az esetekben akár a közönséget is megnyerheti, ha a leegyszerűsített álláspont valami elrettentő (pl: gazdasági katasztrófa). A szalmabáb érvelés óriási veszélyt jelent a racionális vita további menetére: az a vitapartner, akinek álláspontját torzították, könnyen abba a hibába eshet, hogy az elferdített állítást kezdi védeni, amely gyengesége miatt rendkívül nehéz és a vita szempontjából értelmetlen. A vitapartnert teljesen összezavarhatja az érvelési hiba után kialakuló szituáció, jogtalan előnyhöz juttatva partnerét.
Az érvelési hiba elnevezésében a szalmabáb szó metafora. Arra utal, hogy az eredetileg erős érvet (izmos figurával ábrázolva) gyengítünk egy könnyen püfölhető, védtelen figurára (szalmabáb).
Kapcsolódó fogalom a démonizálás, ahol nem az ellenfél érvét, hanem az ellenfél személyét támadjuk eltorzított és alaptalan vádakkal, például megvádoljuk azzal, hogy amit képvisel, az a közösséget romlásba taszítja. Ebben az esetben a vitában nem a mondandón van a hangsúly, hanem azon, aki az állításokat teszi. A formális viták egyik alapja, hogy sosem az számít, aki az érvet elmondja, hanem a mondandó maga. A szándékosan félrevezető érvelő erről akarja elterelni a szót, mert számára így egyszerűbb.
Struktúrája:
1. Az első személy X-et állít
2. A második személy Y állításra válaszol, ami nem hangzott el, de összeköthető az X-szel
Kivédése
Teljesen tisztában kell lenni, hogy mennyire erős az állításunk, illetve, hogy mi mellett érvelünk pontosan. Álláspontunkat világosan, közérthetően kell megfogalmaznunk. Ha észleljük a szalmabáb érvelési hibát, rá kell mutatni, hogy a másik vitapartner valójában nem az eredeti állítást támadja, ezért ez a vitát tekintve irreleváns.
ezek de szarul hangzanak magyarul
