Quote (beni @ Dec 30 2012 03:22pm)
Hány olyan embert ismersz, akinek ha azt mondod, hogy tessék ott ácsorog egy csaj, menj oda hozzá beszélgetni akkor kifogáskeresés nélkül lazán megtenné? Pár évvel ezelőtt én sem nagyon tettem volna ilyesmit, de aztán rájöttem, hogy nincs mitől tartani. De ha mondjuk 10 évvel ezelőtt egy szemináriumon győznek meg erről az nem kevésbé rossz, mint magamtól rájönni.
De valahogy ez az egész társas viselkedés/párkapcsolat/stb témakör nem összeegyeztethető az emberek fejében azzal, hogy könyvekből olvassanak ilyesmiről. Ezt csak úgy a margóra: A munkahelyi sikeres egy jelentős része is azon múlik, hogy az ember mennyire sikeresen kommunikál, milyen kiállása van, stb. Ennek egy nagy része szerintem megtanulható lenne könyvekből vagy mondjuk az iskolában, mégsem képezi részét az oktatásnak semmilyen formában, pedig sokkal nagyobb gyakorlati haszna lenne az emberek életére, mint a 42. verselemzés.
A netes társkeresés nem próbáltam még, de szerintem sokkal jobb dolog, mint amennyire utolsó mentsvárnak van beállítva. Egy este végiglapozhatsz 100 profilt és annak írsz, aki szimpatikus.
Normlis esetben az emberek ezeket a dolgokat megtanuljak... nem az iskolaban, hanem kozossegekben, ahova sportolni/szabadidejuket eltolteni jarnak.
Persze ez mindenkinel mas lesz, es nem feltetlenul fognak ismeretlen csajokat leszolitani, de az emberekhez valo viszunyolast ne iskolaban kelljen mar tanulni.
Lehet rosszul latom, de az h itt nehezen elegyedunk szoba lanyokkal, az a lanyok viselkedese miatt van. Kulfoldon sokkal nyitottabbak, erdeklodobbek szoktak lenni, legalabbis tobbnyire.