Quote (beni @ Oct 12 2014 03:10pm)
Én meg kb csak azt látom, hogy akinek van célja, az eléri HA tesz is érte.
Egy csomó történetet tudnék mondani. Volt egy ismerősöm, aki kitalálta, hogy Brüsszelben az európai bizottságnak akar dolgozni jó pénzért. Úgy voltam vele, hogy igen, mindenki szeretne több ezer eurót szakítani havonta, de nagyjából itt megállt a dolog. A különbség annyi volt köztem meg közte, hogy ő évekig építette fel az útját. Megtanult németül, franciául, spanyolul, elvégezte a közgázt meg az angol szakot az egyetemen és ki is jutott. Még a munkahelyeit is úgy válogatta meg, hogy a megfelelő tapasztalatot adja.
És most arra gondolsz, hogy te már elcseszted, anno kellett volna jobban tanulni és most már késő, ráadásul ez az ismerősöm még biztos okos is volt meg nyelvzseni és csak azért sikerült neki.
De nem ez a helyzet. Van ismerősöm aki kibukott az egyetemről, vagy ordas kamu főiskolát végzett és csapos volt a ZöldPardonban és mindketten kurva jól elboldogulnak. Az egyik kiment Angliába (nem, nem beszélt jól angolul) a másik meg itthon vág bele ezernyi dologba, ami érdekli.
És hozzáteszem nagyon nagy százalékban a melóhelyen is ezt látom. Dolgozik 10 ember együtt és aki hajtja magát, lelkes, érdeklődik, az jut előbbre. Visszanézek 5 éves távlatban és látom, hogy ki miért jutott előbbre. Nyilván vannak kivételek, könyöklők, áskálódók, stb de tök mindegy, mert ha te teszel valamiért akkor nagy valószínűséggel el is tudod érni. Az más kérdés, ha kurvára két szalmaszálat nem teszel keresztbe vagy azt várod, hogy egyből beletenyerelj a tutiba, csak mert hallottál egy gazdag család sarjáról, akivel ez megesett.
az ember szinte bármire képes, ha igazán akarja... most lesz egy éve, hogy az életem első különóráját megtartottam - ma heti 16-20 órában 25 embert tanítok összesen és meg is élek belőle (és ez még csak a kezdet)
tényleg csak fel kell kelni a gép elől.