Quote (Nerz8 @ Mar 9 2010 11:48am)
Az atomfizika területén, az elektronszerkezet az elektronok elhelyezkedését jelenti az atomokban, a molekulákban vagy más testekben. Az elektronszerkezet határozza meg az atomok és molekulák kémiai viselkedését is. Az egyes elektronok elhelyezkedését elektronpályáknak nevezzük, ez az elnevezés a Bohr-modell túllépése után is megmaradt. Az atomban van a nukleon. Ez a neutronokat és protonokat jelenti. Az elektronfelhőben, elektronburokban (ki hogy nevezi) vannak az elektronok. Ezek az elektronok nagyon gyorsan keringenek az atomban. Minden atom valamilyen rendszer szerint felépül. Ez a rendszer nem más, mint az elektronhéjak, alhéjak, és atompályák.
Atompálya: Az elektron olyan gyorsan kering az atom körül, hogy nem tudjuk egy konkrét pillanatban megállapítani, hogy az elektronburok melyik részén tartózkodik. Az atompálya az a térrész, amelyen az elektron megtalálási valószínűsége 90%, ugyanis nem mindig az atompályán kering, hanem van hogy picit beljebb, közelebb az atommaghoz, kijjebb viszont sosem található meg. Ez azt jelenti, hogy az elektronról, ha tudnánk képeket, fotókat készíteni, akkor 100 képből 90-en az atompálya valamelyik részén található.
Csomósík: A csomósík nagyon fontos fogalom ennél a témánál. A csomósík az a sík, amely tartalmazza az atommagot, és ahol az elektron megtalálási esélye, valószínűsége 0%.
Alhéj:A különböző atompályák alhéjakba tömörülnek. Egy alhéjba tartoznak az azonos nagyságú és alakú atompályák. Megkülönböztetünk s, p, d, és f alhéjat. Ez azokra az elemekre vonatkozik, amelyek a periódusos rendszerben benne vannak. Vannak még alhéjak, ezekkel kapcsolatban hipotézisek, de anyag, atom, ami több ilyen alhéjfajtát tartalmazna, olyan nincs.
Elektronhéj: Ide azok az atompályák tartoznak, amelyek az atommagtól azonos távolságra vannak. Magyarán a magtól azonos távolságra lévő atompályák összessége. Az atom így épül fel, de még mindig nem tudjuk felépíteni például a szén atom elektronszerkezetét. * A Pauli-elv kimondja, ahogy az az atomban nem lehet két olyan elektron, amelynek mind a négy kvantumszáma megegyezik. Minimum ellentétes spinű elektronoknak kell lennie. Így a spinkvantumszám eltér mindig.
* A Hund-szabály szerint az alhéjakon úgy helyezkednek el az elektronok, hogy közülük minél több párosítatlan legyen. Sokan azt mondják "ez a buszos hasonlat", vagyis (hogy könnyebb legyen elképzelni) van egy busz, azon a székek párban vannak, és az emberek mindig arra törekszenek, hogy egyedül üljenek le. Ha már csak egy másik ember mellett van hely, akkor kezd feltöltődni a többi szék.
HAZUG