majus 25-en megyek haza

szerintem ezt az érzést át kell élni ahhoz, hogy értse az ember
rohadt nehéz megtenni
az utolsó pillanatban mindig valami visszahúzza az embert
foggal körömmel ragaszkodnunk ehhez a szarhoz, ha érezzük, hogy közel a vég
és ez sztem független attól ki mennyire akar meghalni

ilyen önkéntes elaltatóhelyekkel sokkal egyszerűbb lenne, sokkal gyorsabban fogynának az emberek --> több munkalehetőség lenne, kevesebb nyomorultra kéne adóforintokat költeni --> gyorsabban fejldőhetne, haladhatna a társadalom

ebből eutanázia(ez annak számít?) topic lesz

tesco: 1.29, kurva anyátok mondom
bemegyek az 1 fontosba, van valami márkás 1 fontért, meg valami szar 0.50-ért
0.50 oké
kotorászok 15 percig
nincsen
jó, akkor 1 fontos
de azért vettem 1 fontért még 220 gramm gumicukrot
lehet nem eszek 2 napig, de teljesen megérte

te tényleg egy lelkinyomorék vagy

na látod
és még hány ilyen-olyan fogyatékkal élő van a világban vagy vegyük csak az országot
akik egészségesek, fiatalok (vagy akár idősebbek) és ilyen csökötten gondolkodnak meg csak vergődnek a saját szarukban

hát nem ésszerűbb lenne őket elaltatni?! nempláne, ha önként mennének oda
én pl tuti az elsők között jelentkeznék

Komolyan nem értem miért reagáltok senee postjaira, obvious trollkodás, mellé egy lelkifogyaték de akkor is..

Amugy te a szuleiddel elsz? Miota vagy ilyen depresszios?

van egy ház vidéken, meg egy lakás itt a városban
most télen beköltöztek, hogy ne kelljen fűteni a házat, de amúgy egyedül szotkam itt lenni yy

ez sztem nagyon régre nyúlik vissza
még általánosban is volt hogy rossz jegyeket kaptam és nem mondtam el
és mikor volt szülői aznap "világgámentem", hogy leülök egy fa alá aztán majd kiszáradok (de persze még aznap este hazamentem mert hideg is volt meg kényelmetlen is)

aztán azóta valahogy ez a fajta "problémamegoldás" vált bennem általánossá
ha jön vmi nehézség; feladok mindent egyből