Quote (bamboo @ Jan 5 2017 11:34pm)
ahogy nezem pont az az elve mint a gyujtogyertyanak, akkora feszultseget general, ami lekuzdi a levego atutesi tenyezojet, igy egyenesen aram folyik a 2 elektroda kozt
csak azon gondolkozom h a gyujtogyertyanal asszem 30-40kV feszultseg kell az atuteshez, es ott sokkal kozelebb van a 2 elektroda... oke h kis aram folyik de a feszultseg baszottnagy, az erdekel mennyire tre ebbe a gyujtoba belenyulni
ezt a "plazma" dolgot kifejthetned tudtommal a plazma egy halmazallapot
csak bonyolultabban irtad le a azt hogy ivet huz
nem tudom mekkora feszultseg kellhet hozza. a tavolsag alapjan kilehet szamolni kb mire lesz szukseg es annal lenyegesen erosebbet akarsz epiteni, lesz tered kiserletezni. e: nem teljesen ugyanaz szikrat generalni es egy ivet fenntartani, mar technikai megvalositas szempontjabol szerintem mashogy allnal hozza, de ennek utana kene neznem
a plazma egy halmazallapot, az idealis plazmaban teljesen szetesnek az atomok, es az atomtorzsek meg az elektronok osszevissza rohangasznak nagy energian. ha magas feszultseget epitesz ket pont kozott, az csak ugy magatol nem tudna atutni - > valamilyen tolteshordozokra szukseg van. kelloen magas feszultseggel rakenyszerited az atomokat hogy dobjak le a kulso elektronjaikat es a ket pont kozott egy ionfolyosot epitesz ki, amin a feszultseg kiegyenlitodhet. ez mar plazmanak szamit, de ez meg nem az a plazma amivel a napocska mosolyog vagy ami a tokamakban szaguldozik.
minel nagyobb energiat fektetsz be, annal jobban ionizalod a kozeget, de az termeszetesen mindig arra fog torekedni hogy ez a legkevesbe tortenjen meg, ezt az energiat minel gyorsabban leadja - tobbek kozott ho formajaban a kornyezetenek. ha villamot vagy szikrat latsz, leegyszerusitve ezt a folyamatot latod. de mondhatod azt is, hogy a plazma meleg. lehet kicsit meleg es nagyon meleg - ez az adott anyagtol, nyomastol, es egy sor korulmenytol fugg.
This post was edited by TresholdOfUniverse on Jan 6 2017 01:21am