Quote (-joey- @ Aug 24 2013 01:40pm)
Ha globálisan minden nézünk, akkor nyilván lesz ugyanúgy szar, mint jó, ellenpéldák tömkelege, azért mondtam, hogy hozzáállás kérdése, melyiket veszed jobban figyelembe.
Párizs is tele van csövessel, mocskosak az utcák, odaszarnak, hugyoznak, bűnözési ráta sem szebb, mint Budapesten, szmog, zaj stb. Nem ájultam el tőle. London meg úgy maga Anglia sokkal jobban tetszett, de az ismerősök, akik kint élnek meséltek elég negatív tapasztalatot, hogy kétszer is meggondoljam, akarok-e ott élni tartósan. Az USA-ról meg inkább ne is beszéljünk, mert ott meg aztán kurva nagy gondok vannak, csak a kormány szépen a szőnyeg alá söpör mindent, az állampolgárokat meg műanyaggal eteti-itatja és élnek a kis televíziós álomvilágukban. Távol-keleten annyian vannak, hogy meg se bírsz mozdulni. Skandináv országokról is hallottunk itt az imént hideget-meleget. Szóval mindenhol megvan a szar, az a kérdés, mennyire koncentrálsz rá, hogy észrevedd. És akkor végül mégis csak a pénz fog maradni, mint a legfőbb motiváció.
már leírtam 1 párszor, hogy teljesen tisztában vagyok vele, hogy mindenhol ömlik a szar, de nem csak koncentráció kérdése, hogy mekkora adag ömlik a nyakadba, ha mondjuk itthon dézsából kapod, máshol meg vödörből
egyébként a legdurvább szemléletváltoztató tapasztalat akkor ért, amikor először elmentem ozorára
addig csak a szüleimet, és az ő ismerősi körüket /tanáraimat/stb. tudtam alapul venni ahhoz, hogy milyen egy ember ~40 évesen, és mindenhol a mókuskereket taposó, a munka és gondok által megviselt embereket láttam, és beletörődtem, hogy kb. rám is ez a sors vár
aztán elmentem ozorára, ahol apámékkal egyidős emberekkel buliztam együtt, akik folyamatosan vidámak voltak, és annyi pozitív energia sugárzott belőlük, hogy jó volt velük egy társaságban lenni
most tudom, hogy az fog jönni, hogy egy fesztiválra azért megy az ember, hogy kikapcsolódjon, és ott persze, hogy senki nem gondterhelt, meg ofc szarrá voltak narkózva, de ezzel az ozorás dologgal arra próbáltam célozni, hogy ott megláttam azt, hogy lehet másképp is élni az életet, és ha sikerülne olyan közegbe kerülnöm, ahol pozitív(abb)ak és nyílt(abb)ak az emberek, az az én alaphangulatomon is nagyon sokat változtatna
beszélgettem ott egyébként külföldiekkel, és sokkal kevesebbet kell dolgozniuk azért, hogy ugyanolyan körülmények között tudjanak élni, mintha mondjuk Magyarországon dolgoznál meg érte
ezért is zavar ennyire, hogy itthon a folyamatos szopás és kilátástalanság miatt az emberek el vannak keseredve, mindenhol rossz a hangulat, mert a stressz és a félelem ott van a levegőben, amit egyébként nem is csodálok