Quote (Nerz8 @ Jun 2 2012 03:11pm)
Horálki János: Horror az erdőben (novella)
Éva arcán jól látszott a rettegés. Tudta, hogy István eltűnt és hogy nem magától tünt el. Néhány órával ezelőtt, még együtt jöttek az erdőbe a két szerelmes pár.
"Boldog vagyok veled, hogy itt lehetek most" - mondta Éva Istvánnak. István is boldog volt. Ő is szerette a természetet és Évát. Mint a paradicsomban, úgy érezték magukat most. A szél csendesen, halkan fújt, a nap lágyan érintette meg bőrüket. Nem is gondolták álmukban, hogy milyen veszélyekkel jár az erdő.
Eközben ugyanis furcsa dolgok is történtek az erdőben. De erről ők nem tudtak. Csókolgatták, szeretgették egymást, aztán István azt mondta: "Elmegyek egy kis fát keresni, hogy tüzet rakjunk az este" "Jól van. Menj csak édesem" - mondta Istvánnak Éva. Éva boldog volt, István pedig elment az erdőbe. Már sötétedett. Ennek több órája már, de István sehol. Éva aggódni kezdett. "Segítségért folyamodjak vagy sem?" - kérdezte magában.
Éva tördelte a kezét. Sehol nincs a szerelme. Istvánt nem látta sehol. Éva kezdett megijedni. "Vajon hol van már István? Sohasem hagyna magamra..." - mondta nyugtalanul. Az erdőben egyre sötétebb volt, most már vége volt a szürkületnek is. Éva egyedül állt, seholsem volt István.
Éva nem tudta, mi lehet a helyzet. Nem akart rosszra gondolni. "Nem akarom az ördögöt festeni a falra" - mondta magában. "Ki kell tartanom, biztos nincs semmi baja Istvánnak" ezt gondolta. Éva nem mert István után menni attól félt hogy akkor István ha esetleg visszajön, akkor nem talál Évára és akkor végleg elveszítik egymást szem előtt. A legbiztosabb helyzet az ha ott marad ahol van és vár. A nap már teljesen lement. Sötétség lett úrrá az erdőn. Nagy sötétség. Éva elkezdett jobban félni.
István már több órája seholsem volt, ezért Éva már biztos volt abban, hogy Istvánnak valami baja eshetett. Gondolt minden rosszra. De mégis annyira megijedt, hogy nem nagyon mert mozdulni és segítséget hívni. Ahol megálltak az erdőben, az a hely több kilométerre volt az első lakott településtől. Több hosszú órába tellet volna ha a lány elmegy segítségért. Jobbnak látta ha vár még.
Ekkor még nem tudta, hogy István már meghalt. Szerelme testét szétmarcangolta egy szőrnyeteg. Az erdei szőrny tépte darabokra. István halálhőrgését Éva nem hallotta. De a szerelme azért érezte, hogy Istvánnak valami baja eshetett.
István, merre vagy? - kiáltotta Éva. A nő egyre jobban félt. Már nagyon sötét volt. Egészen beleborzongott a gondolatába annak, hogy Istvánnak esetleg valami komoly, súlyos baja esett. Ilyenkor minden megfordult az agyába. Az is megfordult, hogy esetleg István rosszul lépett és megcsúszott és így esett valami komoly baja. De az is eszébe jutott, hogy esetleg István eltévedt. Esetleg egy mérges vaddisznóval hozta össze a sors őt.
A legfélelmetesebb érzése Évának az a kétségbeesése volt. A rettegés attól hogy itt valami nagyon komoly súlyos baj történt. Ha tudta volna, hogy szerelme egy szőrny áldozatává vált, még jobban rettegett volna. A szőrny rá is fente fogát.
Éva sejtette hogy az éjszakát egyedül kell töltenie. Fázott. Este az erdőben hideg van. Keresett pulóvert, de nem talált sehol. Bosszankodott , hogy otthonfelejtette a pulóvert A hideg egyre erősebb volt. Lekuporgott egy fa alá. És sírni kezdett. Magányos volt és félt. Istvánra gondolt. Hiányzott neki a szerelme. Hol lehet most? - kérdezte. Tudta hogy nem tudja a választ. Az erdő sem válaszolt. De az erdő tudta a titkot. A szőrny titkát.
Éva aggódva hajtotta fejét egy fatönkre. Egyszer csak zörejt hallott a bokrokból. Megijedt nagyon. Nem tudta ki lehet a bokor mögött vagy a bokorban. Hogy biztonságba érezze magát, a földről felkapott egy nagyobb követ. "Majd ezzel megvédem magam" - mondta összeszorított fogakkal.
Egy G gráf két különböző típusú elemből, csúcsokból és élekből áll. Minden élnek két végpontja van, melyek a csúcsok halmazából kerülnek ki, azt mondjuk, hogy az él összeköti a két végpontot. Az élek halmaza tehát definiálható az összes csúcsokból képzett kételemű halmazok részhalmazaként. Gyakran mégis úgy tekintenek az élek halmazára, mint egy halmaz amelyen értelmezve van egy illeszkedési reláció, amely egy élhez egy csúcspárt rendel, az él végpontjait.
Az éleket elláthatjuk egy iránnyal (irányítással), amely az irányított gráf fogalmához vezet (lásd az Irányított gráfok szakaszt).
A gráfoknak más modelljei is vannak: például egy a csúcsok halmazán értelmezett bináris reláció (→Gráf (halmazelmélet)), vagy egy négyzetes, 0-kból és 1-kből álló mátrix.
Egy csúcs (alapelem) képe a diagramon egy pont, ezért hívják szögpontnak is. A G gráf csúcshalmazának jelölése V(G), vagy egyszerűen csak V, ha nem okoz félreértést. Egy gráf rendje a csúcsok száma, azaz |V(G)|.
Egy él (két alapelemből álló halmaz) képe a diagramon egy vonal, amely két csúcsot köt össze, ezeket végpontoknak hívjuk. Egy élet, melynek x és y a végpontjai xy-nal jelölünk, azaz nincs köztük semmilyen szimbólum. A G gráf élhalmazának jelölése E(G), vagy E, ha nem okoz félreértést.
Két csúcs szomszédos, ha éllel vannak összekötve. Hasonlóan, két él szomszédos, ha van közös csúcsuk. k
Egy hurokél, vagy hurok egy olyan él, melynek két végpontja ugyanaz a csúcs. Egy él többszörös, ha a gráfban van más él is ugyanezekkel a végpontokkal, egyébként az él egyszerű. Az él multiplicitása azon (többszörös) élek száma melyekkel megegyeznek a végpontjai. Egy gráf egyszerű, ha nincsenek benne többszörös és hurokélek, multigráf, ha vannak többszörös élei, és multigráf vagy pszeudográf, ha többszörös élek és hurokélek is vannak benne (nincs egységes elnevezés az irodalomban). A gráf (megkülönböztető jelző nélkül) többnyire egyszerű gráfot jelöl.
A gráf címkézése általában egyedi címkék (legtöbbször természetes számok) csúcsokhoz és élekhez rendelését jelenti. Ha egy gráf csúcsai, vagy élei címkézettek akkor címkézett gráfnak hívjuk, különben címkézetlennek. Különbséget tehetünk csúcscímkézett és élcímkézett gráfok között, ha hangsúlyozni szeretnénk, hogy csak a csúcs- vagy élhalmaz elemeit tekintjük megkülönböztethetőnek.
Egy címkézett egyszerű gráf, csúcsai: V = {1, 2, 3, 4, 5, 6} és élei: E = Sablon:1,2, {1,5}, {2,3}, {2,5}, {3,4}, {4,5}, Sablon:4,6 (ahol az illeszkedési reláció az identitás).
Egy hiperél egy olyan él, amely akárhány csúcsot összeköthet, akár több mint 2-t. Egy olyan gráfot, amelyben lehetnek hiperélek hipergráfnak hívunk. Egy egyszerű gráf tekinthető a hipergráf speciális esetének, ahol minden él pontosan két csúcsot köt össze. Egy élről (ha nincs kimondva, hogy hiperél) mindig feltehetjük, hogy legfeljebb két csúcsot köt össze. Hasonlóan a gráf sem téveszthető össze a hipergráffal.
Egy anti-él egy olyan él, amely nincs benne a gráfban. Formálisan, az u és v csúcsra {u,v} anti-él a G gráfban, ha u és v közt nincs él G-ben, illetve irányított esetben (u,v) anti-él, ha nincs (u,v) él G-ben (de (v,u) él lehet).
Három csúcsot háromszögnek hívunk, ha páronként össze vannak kötve, anti-háromszögnek, ha semelyik kettő nincs összekötve.
A G gráf \overline{G} komplementere a G antiéleiből álló gráf, azaz az a gráf, melynek csúcshalmaza megegyezik G-ével és egy (x,y) él akkor és csak akkor van benne \overline{G}-ben, ha (x,y) nincs benne G-ben. Az egy csúcspontú és nulla élű gráfot triviális gráfnak nevezzük, az olyan gráfot pedig, aminek csak csúcsai vannak, de nincsenek élei, élmentes gráfnak, üres gráfnak vagy nullgráfnak (nincs konzisztens elnevezése az irodalomban). A csúcspont- és élmentes gráfot is szokás nullgráfnak vagy üres gráfnak nevezni, de nem minden matematikus fogadja el az ilyen gráf létezését.
Egy gráf végtelen, ha csúcsainak vagy éleinek vagy akár mindkettőnek száma végtelen. Egy olyan gráfot, amelyben minden csúcs fokszáma véges lokálisan véges gráfnak hívjuk. Egy gráfról, ha nem állítjuk az ellenkezőjét, mindig feltehető, hogy véges.
Azt mondjuk, hogy a két gráf G és H izomorfak (jelölése G ~ H), ha csúcsaik közt van olyan egy-egy értelmű megfeleltetés, melyet izomorfizmusnak hívunk, hogy két csúcs szomszédos G-ben akkor és csak akkor, ha a megfelelőik szomszédosak H-ban. Hasonlóan G homomorf H-val, ha van olyan leképezés V(G)-ről V(H)-ra, melyet homomorfizmusnak hívunk, úgy hogy két csúcs szomszédos G-ben akkor és csak akkor, ha képeik szomszédosak H-ban.