A vittulába mennék mátéval
Nem jössz többé velem a vittulába
nem gondolsz már másra, csak a pinára
Átkarolnám barátilag nyakad
Te azt hinnéd megfojtalak
Pedig verhetnénk együtt a ritmust
csájuhász csodás zenéjére
vagy a bölcsészek satnya fejét
a saját egészségünkre
Sosem fogsz már szeretni,
így hát el is megyek
Egyetlem kérésem, egy másik életben
Máté kérlek, szeress engemet.
This post was edited by jarabekg on May 5 2015 07:55am