egyszer vertek el ugy egy vallfaval, kék zöld lettem mindenhol

de megtanultam, nem rúgunk bele más autojába

ja meg egyszer kaptam párat egy karóval, amikor bedobáltam anyám ruháit vidéken a kútba

This post was edited by TrollBoss on Feb 19 2014 08:40am

azt hittem van vmi viccesebb story ^^

Nem.
1x kaptam egy hatalmasat apámtól, úgy 16-17 évesen, de meg is érdemeltem. Szerintem még most is megérdemelnék párat.


//// Ja el is felejtettem, kiskoromban általánosban kaptam egy pofont a testnevelő tanáromtól. Beállított a kapuba egy iskolai rendezvényen amikor én közöltem vele hogy nem akarok aznap védeni, és az első gólnál kisétáltam. Bevonszolt a szertárba és felpofozott. :D

///// Szal félrenyomtam a pollt: Tanár és szülő is ütött már meg.

This post was edited by Namechange on Feb 19 2014 08:48am

Nagymamámtól kaptam egyszer egy pofont, ~10 éves lehetettem, napi rutinom úgy nézett ki, hogy reggeli-ebéd-vacsira mindig hazamentem Hévízen, a többi időt viszont haverokkal lógtam. Reggeli megvolt, aztán hajnali fél kettőkor még nem volta sehol, német bigéket hajkurásztunk (harmadik nevem vis jk), rendőrökkel kerestettek minket. Itt nagyon is megérdemelt volt, absz. nem tudtam felmérni, hogy mennyire szar lehet, h nem tudod mi történt a gyerekkel/unokával.

Apám egyszer két hónapig nem beszélt velem, már nem is tudom mi miatt, de az is saját hülyeség volt (tini korban).

Anyám egyszer-kétszer adott jelzés értékű maflást, nem mondom, hogy nem volt értelme, de nem oldotta meg nagyon a dolgot.

...

Tanári részről tesitanártól kaptam kokit, amikor hülyeséget csináltunk (én mondjuk itt is inkább +3km futást adnék, mi közben el is tud gondolkodni az illető, aztán megbeszélni). De ezek is olyan dolgok, hogy a gyerektől is függ, mit hozott otthonról, mennyire értelmes az adott illető.

Egyik kedvenc tanárom talán Németvölgyiben volt, mai napig híres a pajszerről, amivel csapkodott mindent (táblát, asztalt), de gyermeket sose. Igazából én vhol a kettő között tenném le a voksom és talán a pajszeres Erzsébet tanárnő, aki legközelebb áll ehhez.

---

Édesanyám pl. egy nyolcadik kerületi iskolában dolgozik, meg sem kell említenem gondolom, hogy több mint fele az ott tanuló nebulóknak cigány származású. Én ott csak és kizárólag verést alkalmaznék bizonyos esetekben, de ott még a szülőket is jól megverném, mert leginkább miattuk lett olyan a gyerek, amilyen.

apámtól kaptam ahogy emlékszem , de jogos volt mert nem tudtam felmérni a rossz társaságot, tanártól is kaptam egy maflást mert egy cigánygyerek összetört valami széket, rámfogta én meg mondtam ,hogy nem én voltam, majd a cigánygyerek szólt még 2 cigánygyereknek akik szintén mondták ,hogy én voltam, kihívott az osztály elé és lebaszott egyet, mad lettem

családtól jogosan kaptam, tanár beveheti a lőcsömet

Anyámtól kaptam kiskoromban pofonokat, na meg általános iskolában rendszeresen vertek 5 éven keresztül, ezért lettem nyomorék.

[x] egyáltalán nem

pedig az én időmben ez még inkább "divat" volt... de anyám más módszerekben hitt.

This post was edited by Fezmin on Feb 19 2014 10:39am

Anyam volt. Veszekedtem valamiröl a hugommal, azt a heves vita közben repült felem egy szek.

Engem nem vertek meg én azért lettem nyomorék.

a történeteken röhögök
1-2x kaptam de az jogos volt és visszagondolva tanultam is belőle
ha többet kaptam volna szerintem már rossz irányba vitt volna
tanároktól soha, mondjuk szerintem már nem is az a generáció vagyok akire jogilag/egyéb okok miatt kezet emelne egy közalkalmazott (lásd biztos visszakézből én is megütném, ha illetlen ha nem)