http://capital-m-movies.posthaven.com/capital-m-movies
ez egy emberbaratabb lista, bar vannak rajta eleg erdekes dolgok ittott)

This post was edited by SummertimeClothes on Apr 14 2017 03:52am

Egyáltalán nem értek egyet ezzel az általánosítással a film kora alapján de akkor menjünk bele.
Nincs benne elég akció agy mégis mire gondolsz egyáltalán? A színészi játék semmivel sem rosszabb, pont ugyanúgy voltak akkor is csak kirakat emberek meg igazi színészek is mint most. Amik általában felkerülnek ilyen listákra azok örök érvényű témákkal foglalkoznak, függetlenül a helyszíntől vagy az időtől, amikre lehet meg kell érni bármennyire is hangzik ez most arrogánsan. Ha az a bajod, hogy fekete fehér akkor az egyik legnagyobb előnye a fekete fehérnek, hogy sokkal kreatívabb fény-árnyék játékokat lehet vele csinálni mint színesben, szerintem érdekesebb is de ez ízlés kérdése, viszont semmiképp sem unalmas. A jelenetek, díszletek, emberek kompozíciója sem köthető készülési időhöz, ez is rendező függő.

Meg itt van egy pár sor Tarkovskytól:

What is your view of colour?

At the moment, I don't think colour film is anything more than a commercial gimmick. I don't know a single film that uses colour well. In any colour film the graphics impinge on one's perception of the events. In everyday life we seldom pay any special attention to colour. When we watch something going on we don't notice colour. A black-and-white film immediately creates the impression that your attention is concentrated on what is most important. On the screen colour imposes itself on you, whereas in real life that only happens at odd moments, so it's not right for the audience to be constantly aware of colour. Isolated details can be in colour if that is what corresponds to the state of the character on the screen. In real life the line that separates unawareness of colour from the moment when you start to notice it is quite imperceptible. Our unbroken, evenly paced flow of attention will suddenly be concentrated on some specific detail. A similar effect is achieved in a film when coloured shots are inserted into black-and-white.

Colour film as a concept uses the aesthetic principles of painting, or colour photography. As soon as you have a coloured picture in the frame it becomes a moving painting. It's all too beautiful, and unlike life. What you see in cinema is a coloured, painted plane, a composition on a plane. In a black-and-white film there is no feeling of something extraneous going on, the audience can watch the film without being distracted from the action by colour. From the moment it was born, cinema has been developing not according to its vocation, but according to purely commercial ideas. That started when they began making endless film versions of classics.

jo, hat valoban elegge szar volt a hasonlat ilyen szempontbol

csak peldakepp: en teljesen veletlenul a blade runner c filmet lattam par honapja, emlekszem mikor regen neztem ilyen 10 evesen mennyire tetszett, most meg mai szemmel egyszeruen elkepesztoen unalmas

nem hiszem, hogy tudnek elvezni akarmilyen fekete-feher idoszakbol keszult filmet, erre persze racafolt a 12 duhos ember
de azert errol a listarol biztos nem fogok elkezdeni valogatni, mert tudom, hogy nagyreszukon halalra unnam magam

Amúgy, hogy most ezt lezárjam mert mennem kell máshova szerintem elsődlegesen az a probléma, hogy ti cselekmény meg karakterek alapján ítélitek meg a filmeket miközben ez mondjuk legjobb esetben is másodlagos már csak a film hosszából adódó limitációk miatt is, ez egy vizuális médium, az a lényeg, hogy van megszerkesztve minden mozzanat, tárgy, ember, kamerabeállítás amit látsz, vannak akik inkább költészethez hasonlítanák mint prózához. Ha már próza akkor ha jó karaktereket meg történetet akartok olvassatok könyveket, ott is elég gyakran fontosabb a szöveg milyensége meg az, hogy hogyan van leírva az ami történik de itt legalább van tér kibontani a témákat.

This post was edited by lehetrawen on Apr 14 2017 04:01am

nem a feketefeher a bajom vagy a tema vagy a szineszi jatek, egyszeruen a tempojuk sokkal lassabb altalaban

jo de akkor meg ott van pl az 1975ös száll a kakukk fészkére, amiben semmilyen hiperszuper effekt nincs, csak kökemény történet meg szinészi játék (szines, csak hogy ne sirjatok)
teljesen mind1 hogy 1980ban, 2015ben vagy esetleg 2500ban nézed meg



azér egy jo a rossz meg a csuf tempoját nehezen nevezném lassunak

This post was edited by sylke on Apr 14 2017 04:03am

++

en ezt kikerem magamnak, en ertekelem mindezeket a dolgokat (tobbek kozott ezert a fury road az evtized legjobb filmje eddig )
de pl citizen kanet megneztem, mert citizen kane, es elegge meg akartam halni kozben
olvastam, hogy kb az volt az elso film, ami erosen hasznalta a cintematografiat, mint ESZKOZT, es emiatt erdekes lehet, de igazabol emellett mai szemmel annyit nyujt, hogy van benne cinematografia, es emellett lofasz se tortenik 3 oraig
hetedik pecsetnek is nekimentem vagy haromszor de a felenel sose jutottam tovabb
12 duhos ember meg biciklitolvajok meg dr strangelove bejottek, csak hogy ellenpeldat is mondjak

egyszeruen tul sok es tul hosszuak az establishing shotok vagy nemtom, gondolom olcsobb meg egyszerubb volt ugy regen
meg a dialogusok is lassabbak valahogy xd

mostantol minden filmet fekete-feher filterrel nezek

mondom, vannak kivetelek, de nem fogok belemenni egy regi klasszikusba csak azert, mert regi klasszikus

This post was edited by SummertimeClothes on Apr 14 2017 04:15am