Quote (Bendeguz @ Jun 25 2012 10:36pm)
Azonnal szembesült a légiósregények hangulatával?
– Aki megfelelt a kivizsgáláson, beléphetett a megtörés folyamatába, melyet alantas, sziszifuszi munkákkal kezdtek. Az egy évig tartó alapkiképzést agymosásnak hívtuk. Az utolsó kiképzési szakaszban a Pireneusokban voltunk egy farmon, ahol szó szerint állati szintre süllyesztettek. Állandó volt a kínzás és a verés, a kiképzők hangulata szerint. Egy lengyel srácot úgy megvertek, hogy beszakadt az arca és megvakult. Az egyik társunk futás közben elesett, arccal a pocsolyába. Nem lehetett megállni segíteni, jönnie kell, vagy ottmarad. Infarktust kapott és belefúlt. Volt köztünk egy kétméteres kanadai favágó, bivalyerős, hatalmas fenyőrönkökkel rohangált, amit más alig tudott megmozdítani. Ha a kiképzők ráordítottak, félelmében elsírta magát. A francia nyelvet is veréssel tanították. Hamar megértettünk hát mindent, de jól beszélni csak két év után tudtam. Én jobban tűrtem másoknál a verést, mert előtte tizenkilenc évig kungfuztam. Amúgy sportolás közben is vertük egymást, élesben ment a küzdelem, a léleknek és a testnek is bírnia kellett. A légiós kiképzésen nemcsak elszenvedni kellett megtanulni, hanem ölni is, mindegy, ki áll az útban: anya, gyerek
A záróvizsgán kétszázhetven méteres egyenetlen terepen kellett végigkúszni, közben síkban lőttek ránk. Nem lehetett hibázni. Többen ott haltak meg.
Most ez mi a faszom már?!
ez a beszámoló egy hazugság,
valami idióta állat találta ki aki életében nem járt legioban
ezt nem én állítom hanem volt légiósok
ez a blog a vicc kategória