nekem semmi szuksegem arra, hogy valakihez kozel keruljek erzelmileg, aztan 0,5-2 ev utan elveszitsem, es ott alljak, hogy kezdhetem elolrol az egeszet.

még mindig nem értem/érted
én pl leélném barátnőmmel az életem de nem akarok összeházasodni.

This post was edited by anyd on Dec 5 2014 06:26am

Erre nincs senkinek se szüksége gondolom, ez csak megtörténik.

felesegem bagolymanias, gondoltam jol meglepem mert biztos van valami telep vagy ilyesmi ahol lehet baglyot simogatni fogdosni, bokdosni vagy csak ugy nezni ugy hogy valakinek a kezen van mint ezek a vadmadarak.
tevedtem semmi ilyet nem talaltam

Szerintem sokan vannak ugy, hogy mielott belemennek egy kapcsolatba, nem latjak benne a potencialis kozos eletet, csak jobb egyutt lenni, mint egyedul.


foleg ilyen fiatalon

This post was edited by jarabekg on Dec 5 2014 06:30am

Szerintem amikor 22 évesen az ember belemegy egy kapcsolatba, akkor a többség abszolút nem látja benne a közös életet.

nem bunkóság valakinek sört adni karácsonyra? osztálytársnak

Szerintem én tudok segiteni ebben

hat ha nem latod benne a kozos jovot szuksegszeruen megtortenik az elvalas szerintem

Szerintem tök másról beszélünk.