mar latom is ahogy az mscdert bevonulsz uncle jackhez, es egy honapra ra minket bombazol az urbol!

http://index.hu/belfold/2013/03/11/orban_solyom_cikkerol_beszelt_a_frakcioulesen/
265 igen, 11 nem és 33 tartózkodás mellett az Országgyűlés hétfő délután elfogadta az Alaptörvény módosítását.



http://index.hu/belfold/2013/03/11/mit_hoz_az_alaptorveny_4._modositasa/
A törvényjavaslat pontjainak sorrendjét követve összefoglaljuk a legfontosabb változásokat.

Mi a család? Alaptörvénybe iktatják, hogy családot a (férfi-nő közötti) házasság és a szülő-gyerek viszony jelent. Az AB a családvédelmi törvény vizsgálatakor decemberben ezt a korlátozást indokolatlanul szűk körűnek ítélte.

Az elnök jogköre. Rögzítik, hogy alkotmánymódosítások esetében az államfő csak eljárási szabálytalanságra hivatkozva kérhet felülvizsgálatot az AB-től, tartalmi kifogást nem emelhet.

A pártállami múlt. Rövidített formában bekerül az Alaptörvénybe az AÁR pártállami múltról szóló része, de már az MSZP nevének említése nélkül. Alkotmányos szintre emelkednek a diktatúra működtetőinek jogkorlátozásáról szóló szabályok.

Egyházak státusza. Az Alaptörvénybe kerül, hogy csak az Országgyűlés ismerhet el egy vallási közösséget egyházként, és csak sarkalatos döntéssel. Ezt az egyházügyi törvény vizsgálatakor az AB február végén alkotmányellenesnek nevezte, a kétharmados politikai döntéssel szemben az egyházak szabályokon alapuló, a bíróságok által felügyelt elismerési folyamatát nevezve kívánatosnak.

A média kampányszabályozása. A kampányszabályozás közszolgálati médiára vonatkozó részét a választási eljárási törvény vizsgálatakor az AB idén januárban megsemmisítette. Most ennek ellenére alkotmányos rendelkezés lesz, hogy kampányidőszakban a pártok csak a közszolgálati médiában hirdethetnek. Új szabály, hogy politikai reklámért a média nem kérhet pénzt, így azonban valószínűtlen, hogy a hirdetésekből élő kereskedelmi tévék, rádiók és lapok teret adnak a pártok reklámjainak. A kormányzati hirdetésekre ugyanakkor a korlátozás nem vonatkozik, ami a kampány során felboríthatja az erőviszonyokat.

Gyűlöletbeszéd. Az Alaptörvény kiegészül a gyűlöletbeszéd tilalmával. Tilos lesz a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek, valamint a magyar nemzet megsértése is. Az Alkotmánybíróság a véleménynyilvánítás szabadságának korábbi, hasonló korlátozásait mindig alkotmányellenesnek találta.

Egyetemi autonómia, röghöz kötés. A kormány ellenőrzése alá kerül az egyetemek, főiskolák gazdálkodása, vagyis a korábban az Alaptörvény által garantált autonómiájuk egy fontos részét elveszítik. Alkotmányos védelmet kap a felsőoktatási hallgatók röghöz kötésének lehetősége is: az államilag finanszírozott képzésben szerzett diplomáért cserébe meghatározott ideig itthon kell majd dolgozni, korábban formai okok miatt az AB ezt a szabályt is megsemmisítette.

Hajléktalanok kitiltása. Az AB korábban az emberi méltóságot sértőnek találta, ezért megsemmisítette a hajléktalanok kitiltását lehetővé tévő törvényi rendelkezéseket. A módosítás most visszaadja a lehetőséget az államnak és az önkormányzatoknak, elég lesz a közrend, a közbiztonság vagy a közegészség érdekére hivatkozni. Cserébe az államnak "törekednie kell" a hajléktalanok elszállásolására.

Nemzetiségek. A nemzetiségek elismerését mostantól kétharmados törvényben kell szabályozni, az ország területén való honosság és a nemzetiséghez tartozók száma alapján.
Házőrség. Az is bekerül az Alaptörvénybe, hogy a házelnök az általa irányított országgyűlési őrségre támaszkodva fegyelmi és rendészeti jogkört gyakorol a képviselők felett. A képviselők munkáját eddig csak az alkotmány szabályai korlátozták.

Az Alkotmánybíróság jogköre – alkotmánymódosítás. A módosítás eredményeképpen az Országgyűlés bárhogy módosíthatja az Alaptörvényt, azt az Alkotmánybíróság tartalmi szempontból nem vizsgálhatja. Így elvileg a jövőben az alkotmányos alapjogokat sértő, és a nemzetközi jogba ütköző rendelkezéseket is az Alaptörvénybe lehet emelni.
Az Alkotmánybíróság jogköre – indítványhoz kötöttség. Az AB vizsgálatát kezdeményezheti a főbíró és a legfőbb ügyész is. A testület mostantól csak azt vizsgálhatja, ami az elé terjesztett indítványban szerepel, vagy ahhoz szorosan kapcsolódik. Ezt a módosítást valószínűleg a választási regisztrációról szóló AB-határozat ihlette, ugyanis indítványában Áder János a választási eljárási törvény más részeit nevezte alkotmányellenesnek.

Bíróságok, peráthelyezés. Az Alaptörvény része lesz a bíróságok igazgatási struktúrájának leírása, a szervezet csúcsán álló Országos Bírói Hivatallal. A módosítás azt is rögzíti, hogy az OBH elnöke pereket helyezhet át egyik bíróságról a másikra.

Az Alkotmánybíróság jogköre – közpénzügyi törvények. Bekerül az Alaptörvénybe, hogy nevesített különadót kell szedni, ha például az Alkotmánybíróság vagy az Unió luxemburgi bírósága döntése miatt felmerülő fizetési kötelezettségre a költségvetés céltartaléka nem elegendő. Az AB hatáskörének korlátozását jelenti, hogy a testület akkor sem vizsgálhatja majd a közpénzeket érintő törvényeket, ha elfogadásuk óta az államadósság a teljes hazai össztermék fele alá csökkent. Ez a korábbi hatáskörszűkítés időbeni kiterjesztését jelenti.

Az Alkotmánybíróság jogköre – korábbi határozatok. Azok az alkotmánybírósági döntések, melyek az Alaptörvény 2011. január 1-i hatálybalépése előtt születtek, a módosítás értelmében hatályukat vesztik, bár a joghatásuk megmarad (az általuk megsemmisített törvények nem válnak újra hatályossá). Erre a hivatalos indoklás szerint azért van szükség, hogy amikor az Alkotmánybíróság jogszabályok alkotmányosságát vizsgálja, az esetjog elvét követő, a döntéseire precedensként tekintő testületet ne kössék az előző alkotmány idején született határozatok és indoklásuk. A módosítás ellenzői szerint viszont arról van szó, hogy a kormánykoalíció szabad kezet akar adni a lojális embereivel felduzzasztott AB-nak, hogy az elé kerülő fontos kérdésekben eltérhessen a korábbi, erősen alapjogvédő szemléletű doktrínától. A váltás szerintük az elmúlt húsz 22 év alkotmányos kultúrájával történő szakítást jelenti.

http://index.hu/belfold/2013/03/11/gyulik_a_tomeg_a_budai_varban/


A tüntetők az Attila úton vonultak az Alagút felé. A legalább ezer fős menet végig a "Demokráciát", "Viktátor", "Ne írd alá" jelszavakat skandálta, amit félelmetesen felerősített az alagút akusztikája, jelentette tudósítónk. Filmbe illő jelenet volt, hogy a tömeg az Alagút közepén találkozott szembe nyolc olyan középiskolással, akiket délben állították elő a Parlamentnél és nemrég engedték ki őket a rendőrségről. A tömeg hangos ovációvgal fogadta őket.

A Lánchídra érve újabb attrakció következett. Két fiatal felmászott a pillér tetejére és egy nagy molinót feszített ki, amin az "Az alkotmány nem játék" felirat volt. Miután a tömeg ezt is hangos éljenzéssel fogadta, a fiatalok lejöttek a híd tetejéről.

A tüntetők a Várban arra szólították fel Áder János köztársasági elnököt, hogy ne szentesítse a módosítást, ezért azt kiabálták, hogy "Ne írd alá, János!" A köztársasági elnök Berlinben van. Ott azt mondta: majd Magyarországon fogja elmondani álláspontját a helyzetről. Szerinte azt "világos szabályok és határidők" határozzák meg, mit kell tennie.

A rendezvény a cigány himnusszal kezdődött. Ezután Bernáth László tartott egy dagályos beszédet a demokrácia iránti elkötelezettség fontosságáról. Az unalomba fúló beszéd végén aztán váratlanul bejelentette, hogy ezt egy az egyben a Fidesz 1989-es kongresszusi programjából olvasta fel. Mint mondta: Orbán Viktor most a jogállam eszméi mellett a saját fiatalságát is elárulja.

Hegyi Szabolcs a TASZ-részéről úgy vélte, még most se késő arról beszélni, miért elfogadhatatlan ez a módosítás, amely aláássa a fékek és ellensúlyok rendszerét Magyarországon. Bizonyos állampolgárokat kirekeszt a magyar állampolgárok közösségéből, a kormány pedig gyenge, azért írja bele saját akaratát az alaptörvénybe.

"Te is tudod, Janó, hogy nem erről álmodtunk" - szólította meg a színpadról Áder Jánost egy régi ismerős, Molnár Péter, a Fidesz egykori alapítója és alelnöke. Molnár szerint senkinek nem kéne már Fidesznek hívni ezt pártot, mert nem méltó erre a névre. Szerinte a Lendvay utcai Fidesz székházba bemászó fiatalok kincset találtak, az igazi Fideszt. Ez a kincs nem más mint a hit a hatalom önkéntes korlátozásában.

Molnár szerint minden magyar városban és faluban határon innen és túl tudnia kell mindenkinek, hogy ez a módosítás hazugság. Figyelmeztette Ádert, hogy mindenhol figyelni fogják a kezét, ahol értik a magyar szót. "Most van esélyed,, hogy a szabadság magyar hagyománya mellé állj. Ne írd alá János, mentsd meg a becsületed" - mondta Molnár Péter.

A tüntetők nem tudták megközelíteni a Sándor-palotát, annak környékét ugyanis már korábban lezárta a Terrorelhárítási Központ. Rendőrsorfal zárta el az utat a Szent György térre, ahol az államfői hivatal áll. Annak ellenére sokan gyűltek össze, hogy számos buszjárat nem közlekedett, sőt a rendőrség több Várba vezető lépcsőt is lezárt. Emiatt a legtöbben gyalog érkeztek.

A Várba már korábban megérkezett az a kb. kétszáz fős tüntető csoport, amely hétfő délután a Parlament közelében tiltakozott a módosítás megszavazása ellen. A Szolidaritás, a Párbeszéd Magyarországért és a Demokratikus Koalíció által szervezett csoport a Lánchídon át vonult fel a Várba.


Hétfőn fél 12-kor mintegy 20 középiskolás fiatal állta el a képviselők útját az Országgyűlés északi és déli bejáratánál. A rendőrök felszólították a diákokat, hogy hagyják el a helyszínt, mire ők leültek. A rendőrök ekkor egyenként a parkolóban álló rendőrautókhoz vitték őket. Az előállított diákokat hétfőn este hét óra körül kezdték el kiengedni, nagy részük 50 ezer forintos szabálysértési bírságot kapott.

Gulyás Gergely, a Fidesz szakpolitikusa hétfő délután azt mondta: a kormány és a rendőrség a gyülekezési jog jogszerű gyakorlását mindenki számára biztosította eddig is és biztosítja ezután is. Jogszerűen lehet tüntetni a kormány ellen és a kormány mellett, de az nem lehetséges, hogy valakik megpróbálják megakadályozni a képviselőket abban, hogy a Parlamentbe bejussanak.

A KDNP hétfőn kiadott közleményében tiltakozott "mindenfajta anarchista támadás ellen, amely a törvényes rend felforgatására és a köznyugalom megzavarására irányul". A rendvédelmi szerveket arra kérték, hogy a sorozatos rendzavarásokat higgadtan, de "demokratikus jogrendünk teljes szigorával kezeljék."

A Hallgatói Hálózat nyílt levélben fordult Orbán Viktorhoz. Mint írják, a tüntetésüket megnehezíti, hogy a Sándor-palota környékét lezárták. Emlékeztetik Orbánt a 2007-es, Parlament előtti kordonbontó akcióra, amikor Szájer József azt mondta: a kormány sunyi és gyáva, a rendőrség mögé bújik, és önkényesen korlátozza a gyülekezési jogot. A HaHa ezért arra kéri a kormányfőt, hogy adja nekik kölcsön a 2007-es kordonbontási akciójuk után esetleg megmaradt villáskulcsokat.

nem kell leharapni a fejemet, vagy hasonló finomságok, de csak szerintem reális ez az egész "adózz itthon ha már kifizettük a diplomádat" történet?

Tipikus Fideszes tüneti kezelés, ahelyett, hogy megteremtenék azokat a körülményeket ami miatt itt maradnának az emberek inkább aláíratnak velük egy ilyen szemetet. Ráadásul 2013ban, az EU-ban ez elég nevetséges, ez már nem az a generáció akiknek léteznek vagy számítanak a határok de jogilag is szembemegy a szabad munkaerő áramlással. Egyébként meg nem az elvvel van a baj, hanem a megvalósítással mint sok minden másnál.

En egyetertek az elvvel, de a reszleteken iszonyatosan sokat kene finomitani.

itt már nem csak a tandíjjal baszakodnak

305 forint felett az euro :s

MAtolcsy GGG