Quote (fahrii @ Jan 16 2013 09:36am)
sajnos nekem is volt ilyen, 9.es koromba egy csajba így első látásra belezúgtam, komolyan sose éreztem még ezt és nem is fogom szerintem
nagyon sokáig csak néztem, sose mertem odamenni hozzá, de tényleg akárhányszor megláttam kb mintha mellbevertek volna, aztán egy spanom megunta a balfaszkoskodásom (2 év után :D) és felvetette velem msnre xd
ez nagy hiba volt mert csak olaj volt a tűzre, és nem is vagyok rá büszke de volt hogy ilyen napi 12 órát msneztünk
ez tartott 1 évig
többször is próbáltam vele találkozni de mindig dodgeolt (szerelmes ember meg reménykedik, nem esik le neki mi a szitu mert nem az esze hajtja), aztán a végén elmondta h nem vagyok az esete sry
aztán még volt vergődés egy ideig én meg full depressziós voltam
elbaszott egy dolgok az érzelmek az is biztos, kb kellett 1-2 év mire kihevertem :/ mai napig szoktam vele álmodni egyébként néha, egyszer majd jópár év múlva lehet felkeresem
hát ja.. sajnálom.
nekem annyi volt a mákom, hogy nem csak részemről volt az, hanem az övéről is! (pedig volt egy nálam 6 évvel idősebb barátja atm)
mi voltunk az iskola szerelmespárja, mindenki irigykedve nézett ránk. azaz nem is. nem irígykedve. sok lány odavolt értem, és sok fiú őérte, de még ezek az emberek is úgy áltak hozzánk, hogy minket egymásnak teremtettek, úgy rít rólunk a szerelem.
tl/dr: ma voltam állásinterjún, ahol a HR-es nőci aki interjúztatott, a párom vendége (mert ugye kozmetikus a drága)
szóval, ha összejön az állás, már 4, és nem "csak" 3 dolgot köszönhetek nekijje!