nem
sokat fizetnék akkor 10 évért

kellene általános tandíj, csak át kéne alakítani az ösztöndíjrendszert

ha lesz meg par ertelmes post, akkor leirom az en velemenyemet is

amikor nekem kell fizetnem, akkor nem

?_?

A hüvelyváladék szaga

Az óránként mintegy 1-2 grammnyi hüvelyváladék mennyisége és vegyianyag-tartalma a menstruációs ciklus során jellemző módon változik.

változást a női nemi hormonok (az ösztrogén és a progeszteron) idézik elő, melyek nem egyforma töménységben lelhetők fel a vérben a havi vérzés különböző szakaszaiban. Hatásukra a tüszőrepedésig vizesebbé, utána nyákosabbá válik a hüvely váladéka.

A hüvelyi váladék – egyéb testváladékokhoz hasonlóan – javarészt (92-97 %-ban) vízből áll, ezenkívül különféle szervetlen és szerves anyagok vannak benne. A legnagyobb mennyiségben előforduló összetevői a mucinok (szénhidráttartalmú fehérjék), rajtuk kívül az egyszerű cukrok és a cukoraminok a leggyakoribb alkotórészei. Az a kevés glikogén (állati keményítő), ami föllelhető benne, a szintén jelen lévő bontó enzim hatására könnyen lebomlik szőlőcukorra.

A hüvely váladékában sejtek is vannak, hiszen a petevezeték, a méh és a hüvely faláról leváló sejtek a nemi utakból kiürülő nedvvel hagyják el a testet. A víz és a szervetlen vegyületek szagtalanok, a különféle szerves anyagok (lipidek, szénhidrátok, aminosavak és fehérjék) baktériumos bomlásakor azonban – látjuk majd – szaganyagok is létrejönnek. Tehát a hüvely sohasem csíramentes! Még a szülőutakon világra jövő újszülött lányoké sem: a szülés folyamán ugyanis az anya hüvelyében élő mikrobákkal befertőződik. Mivel az anya hüvelyében sokféle – az életműködéseihez oxigént igénylő (aerob) és oxigént nem igénylő (anaerob) – baktérium találja meg életfeltételeit, az újszülött hüvelyében vegyes baktériumflóra telepszik meg. Hogy a mikrobákból melyek maradnak életben, és kezdenek szaporodni, az a hüvelyi környezet viszonyaitól, elsősorban a vegyhatásától (a pH-tól) és a baktériumok számára nélkülözhetetlen tápanyagok mennyiségétől függ.

Az újszülöttek és a kiscsecsemők hüvelyváladékának savas a kémhatása, mert a glikogén lebomlásakor képződő szőlőcukorból elég sok tejsav keletkezik. Ebben a folyamatban a Döderlein-bacilusoké a főszerep, de a glikogénből enzimek hatására is képződhet tejsav. Mihelyt azonban a glikogén mennyisége megcsappan, a hüvelyi váladék vegyhatása semlegessé, sőt enyhén lúgossá válhat, s ekkor a savanyú vegyhatást kedvelő Döderlein-bacilusok háttérbe szorulnak. A helyüket egyéb mikróbák, egyebek között kórokozók veszik át. Természetszerűleg nemcsak a glikogéntartalom megcsappanásának, hanem egyéb tényezőknek is szerepük van abban, hogy a kórokozók támadásba lendülnek. Még szerencse, hogy a hüvely nem teljesen védtelen velük szemben. Az egytucatnyi aminosavon, jó néhány enzimen, enzimgátló anyagon és egyéb feladatú fehérjén kívül védőanyagok is vannak a hüvely váladékában. Ezeknek az a feladatuk, hogy féken tartsák a mikróbákat, és elpusztítsák a kórokozó baktériumokat. Erre már csak azért is szükség van, mert a hüvelyi váladék vegyhatásának a módosulásakor – mondottuk – más és más baktériumok számára lesz eszményi ez a tápfolyadék.

Gázkromatográfiás vizsgálatokkal több, mint félszáz szerves illatanyagot mutattak ki a hüvelyváladékból. Az illatanyagok alapján az egészséges nők két csoportba sorolhatók. Egyrészüknek a hüvelyváladékában sok nyílt szénláncú szerves sav van, a többiekéből ezek a savak – az ecetsava és a tejsav kivételével – többé-kevésbé hiányoznak. Minthogy ezeknek a savaknak és még néhány vegyületnek meghatározó szerepük van a hüvelyi váladék szagának az alakításában, nem véletlen, hogy a „savtermelő” nők váladékának erősebb és jellegzetesebb (sajtra emlékeztető) a szaga, mint a savakat nem, vagy csak kis mennyiségben termelő nőknél. Ez utóbbiak hüvelyi váladékának a szagát jobbára a tejsav határozza meg, s leginkább a megsavanyodott tejére vagy a joghurtéra emlékeztet.

A hüvelyi váladék szaga a menstruációs ciklus 9-15. napján és a havi vérzés idején a legerőteljesebb. De míg az előbbi időszakban nem kellemetlen a váladék szaga, a havi vérzés idején vett váladék nem éppen a legkellemesebb illatú. Legalábbis ez derült ki abból a felmérésből, amelynek során hetvennyolc emberrel szagoltatták meg a menstruációs ciklus különböző szakaszaiban vett hüvelyi váladékokat.

Gyakran hallani azt is, hogy a nemi izgalom módosítja a hüvelyi váladék szagát. Ez azonban csak a tekintetben igaz, hogy a nemi szerv tájékának erősebb lesz a szaga ( a nemi izgalom hatására ugyanis nő a hüvelyi váladék mennyisége, s az valósággal „kioldja”, a hüvelybemeneten kívülre is kicsurgatja a hüvelyi váladékot), mert a nemi izgalom és aktus során egyetlen olyan anyag sem jelenik meg a váladékban, amely új illattal gazdagítaná a szaganyagskálát.

A hüvelyi váladék szagát – mondottuk – jobbára a baktériumok tevékenysége idézi elő. Ezt bizonyítja. Arról azonban vitatkozni lehet, hogy mi a kellemes és a kellemetlen, mert ami az egyik embernek rossz szagú, az nem okvetlenül egy másik számára is az.

A hüvely és a külső nemi szervek gyulladásait gyakran kíséri fokozott váladékozás, s ennek jellegzetes szaga lehet. Ezt elsősorban aminok idézik elő, de ezek nyomban eltűnnek, mihelyt a kórokozót sikerült kiirtani a hüvelyből. Savas vegyhatás eseté nem érződik az aminok szaga, lúgos vegyhatás esetén ellenben halszagot árasztanak. Ez akkor is bekövetkezik, amikor lúgos vegyhatású sperma jut a hüvelybe.

(Dr Saly Sándor – Dr. Pécsi Tibor: Amit a nőknek tudni kell!)

szerintem eljött az idő

Hüvelygomba

Tünetei
A leggyakoribb és a legjellegzetesebb a hüvely környékén hirtelen jelentkező viszketés.
Időnként vagy rendszeresen sűrű, fehér, túrós vagy aludttejhez hasonló, szagtalan hüvelyváladék jelentkezik. A hüvelyváladék mennyisége és minősége is megváltozhat.
Ezen kívül előfordulhat még: kellemetlen érzés a hüvelyben, szeméremtesti égés, közösülési fájdalom és nehézség, vizelési panaszok.

A húgycsőnyílás közelsége miatt gyakran fordul elő egyidejűleg hólyaghurut is, amely gyakori vizelési ingerrel járhat együtt.

Előfordulása

A hüvelyi folyás a nők egyik leggyakoribb panasza, amely a gyermekkortól egészen az öregkorig előfordulhat. Különösen hajlamosak a fertőzésre a várandós anyák, a cukorbetegek, az antibiotikumot vagy magas hormontartalmú fogamzásgátló tablettát szedők és a legyengült immunrendszerű nők. Bővebb hüvelyváladékozás betegség nélkül, élettani körülmények között is jelentkezhet, de az esetek túlnyomó többségében fertőzés áll a panaszok hátterében. Ha a folyás oka fertőzés, legtöbbször hüvely-, vagy méhnyakgyulladással találkozunk.

Normál körülmények között a hüvelyi flóra domináns részét képezik a tejsavbaktériumok (más néven laktobacilusok), melyek a hüvelyben levő szénhidrátokat tejsavvá bontják le. A hüvely normális pH-ja enyhén savas (3,8-4,2), amelynek a tejsavbaktériumok a legfőbb biztosítói. Többek között ez teszi lehetővé a fertőzések elleni védekezést. A hüvelyben számos baktériumfaj él, ezek ökológiai egyensúlya biztosítja, hogy a különböző baktériumok ne okozzanak fertőzést. A hüvelyi flóra részét képezi a Candida albicans nevű gomba is, mely a hüvelyfertőzések egyik leggyakoribb kórokozója. Ha valami miatt a hüvelyflóra egyensúlya felborul, a fonalgomba elszaporodhat.

A hüvely működése

A hüvely a kismedence alján helyezkedik el. Felső részével kapcsolódik a méhnyakhoz, alsó része a szeméremajkaktól védve nyílik a gáton a húgycsőnyílás és a végbélnyílás között. Fontos feladata, hogy egészséges egyensúlyt tartson fenn a benti és a kinti világ között, de tartsa távol a kórokozókat. Ennek legfontosabb eszköze a hüvelyváladék-termelés. Az említett testnyílások közelsége a gáton számos mikroszkopikus méretű élőlény számára biztosít kedvező életfeltételt. Ezek nagy számú jelenléte még nem jelent azonban feltétlenül betegséget.

A hüvelyfalat többrétegű, el nem szarusodó laphám fedi, mely a havi ciklusnak megfelelően reagál a nemi hormonok szintjének változásaira. Ennek következtében a menstruáció előtt nagy számban válnak le sejtek a hüvelyhám felső rétegéből. A hüvelyfalakat a képződő váladék tartja nedvesen. A hüvelyváladék a belső nemi szervek hámjának élettani körülmények között termelt váladékából és sejtes elemekből áll. A sejtes elemeket – az említett levált hámsejteken kívül – csak mikroszkóppal látható élőlények (hüvelyi flóra) alkotják.

Mi okozza?

Több elmélet létezik arra nézve, mi okozhatja a gombafertőzés kiújulását:
Hormonháztartás-változás: a probléma gyakrabban jelentkezhet terhesség alatt, fogamzásgátló szerek szedése mellett, vagy a menstruációt közvetlenül megelőző napokon.
Legyengült immunrendszer
Allergiás reakció

Az egyik leggyakoribb fertőzéstípust a sarjadzógombák okozzák. A betegség érinti a hüvelyt és a külső nemi szerveket, emiatt orvosi nyelven vulvovaginalis candidosisnak (VVC) nevezik. A fertőzés hátterében leggyakrabban a Candida albicans, egy kisebb hányadban pedig az ún. non-albicans Candida törzsek állnak.

Ezek a gombafajok tehát a hüvelyben is előfordulnak, mint az élettani flóra tagjai. Ilyenkor panaszok nincsenek, a klinikai vizsgálat során a nemi szervek alsó szakaszán gyulladásos jelek nem észlelhetők, viszont laboratóriumi vizsgálattal a gomba alacsony csíraszámban kimutatható. Fertőzés az ilyen esetekben nem alakul ki a szervezet védekező mechanizmusainak köszönhetően. A sarjadzógombák a normális bélflóra tagjai, a táplálkozással jutnak a szervezetbe. A szeméremtestre, a gátra és a hüvelybe elsősorban a végbél felől történő szennyezéssel kerülnek. Amennyiben a sarjadzógombák jelenlétéhez gyulladásos tünetek társulnak, fertőzésről (VVC) beszélünk. A tünetekkel járó fertőzést mai ismereteink szerint minden esetben a sarjadzógombák tünetmentes jelenléte előzi meg. A kialakult klinikai tünetek változatos képet mutatnak. Feltételezhető, hogy a gombák által termelt enzimek, a hámsejtek hártyáját károsítva jutnak a mélyebben fekvő sejtekhez. A gombák behatolására és elszaporodására a hüvelyhám gyulladásos reakcióval válaszol, melyet vérbőség és a sejtek fokozott leválása kísér.

Kezelése

A betegség kezeléséhez általában gyógyszeres segítség szükséges, az antibakteriális mosakodószerek nem alkalmasak a fertőzés legyőzéséhez. Vitatott kérdés, hogy szükséges-e a partner kezelése is. Egyes vélemények szerint így nem lehetséges a fertőzés, mások szerint igen. A biztonság kedvéért javasolt a partnereket együtt kezelni.
helyi kezelés – gombaellenes hatóanyagú hüvelykúppal, esetleg kiegészítve a környékére alkalmazott gombaellenes krémmel vagy kenőccsel
szisztémás (belső alkalmazású, orális) kezelés – gombaellenes hatóanyagú tabletta vagy kapszula formájában. Ez különösen fontos visszatérő fertőzés esetén. Célszerű lehet rövidebb szünet után, még ha panaszmentes is az időszak, újabb gyógyszeres kúrát tartani, így megelőzhető a fertőzés újbóli kialakulása.

This post was edited by GoreKnight9 on Oct 26 2012 01:02pm

Tamogatom, de a jobb tanuloknak meg kell teremteni egy olyan osztondijrendszert ami mellett barmilyen szakot megcsinalhatnak meg ha nagyon rossz anyagi korulmenyek kozul jottek is. Igy ha valaki mondjuk "turisztika es vendeglatas" vagy "rekreacio" esetleg "nepmuveles" szakot akar vegezni akkor szamol majd azzal, hogy ez neki penzbe kerul, nem csak az allamnak.

This. Tehetseges es szorgalmas, viszont raszorulo diakokat segiteni kell, többi viszont fizessen ha mar mast ugy sem tud.