Egyrészt /care topicban azt hittem, hogy a munkára mondtad, hogy menjen külföldre, és élje ott le az életet (bár itt volt róla szó.).
Alapvetően a felsoroltakkal egyet tudok érteni, és azt gondolom, hogy jó érvek tudnak lenni. Talán még a nyelv tanulás nem volt annyira kiemelve, hogy az is kurva nagy plusz, de nyilván ez alapvető.
De amúgy ha magamra gondolok, én lehet, hogy akkor is így csináltam volna, mint ahogy most csináltam, enyhén introvertáltként, nem tudom mennyire álltam volna meg a saram, mennyire szocializálódtam volna megfelelően. (Mondom ezt úgy, hogy vidékről jöttem BP-re, és itt is jó pár évnek el kellett telnie, hogy igazán bele kerüljek egy szociális ,,ütőérbe"/nagyobb társaságokba. Szóval nekem még ez is úgymond kihívás volt, illetve enyhébben, de valamennyire nekem is kellett tanulni szülőtől való függetlenedést, hisz 200+ km-re voltunk egymástól. Hangsúlyozom, nem ugyanolyan szintű a dolog nyilván.)
Én évekig nagyon azt terveztem, hogy vége a sulinak, meg lesz az MSc diplomám, és irány külföld, és Nyugat-EU, és sok eurós fizetés. De az az igazság, hogy az elmúlt fél-egy évben eléggé átalakult bennem most ez valamiért. Ahogy janou is írta, ennek a legfőbb oka az a baráti kör. Nekem most valahogy olyan jó baráti kört sikerül kialakítanom, és annyira élvezem ezt a ,,pezsgést", hogy nagyon nehezen mondanék most le erről. Illetve, bár most sem látom gyakran a családom, de ha külföldön lennék nyilván még ritkábban tudnék haza járni.
A másik érv ami miatt azt gondolom, hogy át alakult ez most bennem valamiért az a lustaság/komzortzónából való kilépés nem akarása, ami talán összefügg nyilván a fentebbivel, hogy most extrán jól érzem magam ebben a baráti közegben.
Szóval most ezen szoktam dilemmázni, hogy ha csak emiatt, hogy itt vannak a barátaim és nem akarom elhagyni őket, lemondok a külföldön való életről, vajon mennyire baszok ki magammal, mennyire nagy lehetőségektől esek el, egy jobb élet lehetőségétől? (Mert persze én is szeretnék ,,gondtalanul" élni, szép házban lakni, jó környéken, jó környezetben.) Nem tartom kizártnak, hogy azért 3-4-5 évet elmegyek, és dolgozok kint, de most már egyre valószínűbbnek tartom azt, hogy ez után az időszak után visszajöjjek. (mondom ezt úgy, hogy a kinti létet nem próbáltam még)