Quote (SummertimeClothes @ 5 Feb 2015 22:53)
A Svájci Államszövetség (nem hivatalos fordításban néha Svájci Konföderáció, tükörfordításban Svájci Esküszövetség) tengeri kijárattal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában. Szomszédai Németország, Franciaország, Olaszország, Ausztria és Liechtenstein. Erős hagyományai vannak a politikai és katonai semlegesség terén, de a nemzetközi együttműködés terén is, mivel számos nemzetközi szervezet székhelye. Gazdasági kapcsolatban áll Liechtensteinnel, továbbá közös valutát (svájci frank) is használ vele.
Tartalomjegyzék [elrejtés]
1 Földrajz
1.1 Domborzat
1.2 Vízrajz
1.3 Éghajlat
1.4 Növény- és állatvilág
1.5 Környezetvédelem
1.5.1 Nemzeti park
1.5.2 Természeti világörökség
2 Történelem
2.1 Ókor
2.2 Középkor
2.3 Újkor
3 Államszervezet és közigazgatás
3.1 Alkotmány, államforma
3.2 Törvényhozás, népszavazás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
3.3 Közigazgatási felosztás
3.4 Politikai pártok
3.5 Védelmi rendszer
4 Népesség
4.1 Legnépesebb települések
4.2 Nyelvi összetétel, vallási összetétel
4.3 Szociális rendszer
5 Gazdaság
5.1 Általános adatok
5.2 Gazdasági ágazatok
5.2.1 Bankrendszer
5.2.2 Mezőgazdaság
5.2.3 Ipar
5.2.4 Kereskedelem
5.2.4.1 Külkereskedelem
6 Közlekedés
7 Kultúra
7.1 Oktatási rendszer
7.2 Kulturális intézmények
7.2.1 Kulturális világörökség
7.3 Művészetek
7.3.1 Építészet
7.3.2 Képzőművészetek
7.3.3 Irodalom
7.3.4 Filmművészet
7.3.5 Zene
7.4 Hagyományok
8 Sport
9 Ünnepek
10 Kapcsolódó cikkek
11 Források
12 További információk
Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Searchtool right.svg Bővebben: Svájc földrajza
Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Svájc domborzati térképe
Matterhorn, az Alpok egyik legmagasabb hegycsúcsa
Az ország domborzatilag tagolt. Három nagyobb tájegységre osztható:
Tájképét az ország déli felén, kelet felé egyre nagyobb sávban emelkedő és területének mintegy 60%-át elfoglaló Alpok határozza meg. Láncai a Gotthard-masszívumban futnak össze. Legmagasabb pontja a 4635 m-es Monte Rosa-hegyi Dufour-csúcs (a második legmagasabb az ismertebb Dom, ami 4545 m magas). Itt találhatók Európa leghosszabb gleccserei is, mint pl. az Aletsch, amely eléri a 24 km-t.
Jura-hegység: a hegyvidék mészkőláncai illetve táblái a francia határ mentén sorakoznak.
Svájci-medence: a Jura és az Alpok között kb. 300 km hosszú hullámos dombvidék, az ország gazdasági centruma.
Az ország területe 41 285 négyzetkilométer.
Searchtool right.svg Lásd még: Svájc hágóinak listája
Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az Alpokban van a forrása számos európai folyamnak, köztük a Rajna, a Rhône, az Inn, az Aare és a Ticino folyónak, amelyek a Genfi-tó, Zürichi-tó, Boden-tó, Neuchateli-tó vizét is táplálják. Svájcban 1484 tó található.
Searchtool right.svg Lásd még: Svájc tavainak listája
Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az északi, sűrűbben lakott országrész nyitottabb, de még így is meglehetősen hegyes-völgyes, az északnyugaton elterülő Jura-hegység mészkővonulataival. Svájc klímája általában mérsékelt, helyenként nagy ingadozásokat mutatva, a magashegységi zord klímától a Svájc déli csücskénél előforduló kellemes mediterrán éghajlatig.
Az évi átlaghőmérséklet 9 °C. Az évi csapadék mennyisége erősen területfüggő, a Rhone-völgyben például 530 mm, míg Luganónál 1700 mm. Általában véve az Alpoktól nyugatra, északra eső területnek hideg, esős klímája van, ahol a téli középhőmérséklet nulla fok körül (vagy az alatt) van, és nyáron ritkán van 21 fok fölötti meleg. Az ország déli csücskében, Ticino kantonban, az Alpoktól fő vonulatától délre a völgyekben melegebb, nedves, jelleg uralkodik, ahol a fagy ritkán fordul elő. Az Alpok és a Jura felső vidékének klímája esős vagy havas, 1800 méter fölötti fagyhatárral.
Növény- és állatvilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Legismertebb növénye, ami védett is, a havasi gyopár. Ez egy kis, fehér szirmú virág, ami alpesi területeken fordul elő. Legismertebb kutyafajtái a bernáthegyi (németül: Bernhardiener) és a berni pásztorkutya. Mindkettő főleg mentőkutyaként ismert. Az ország területének közel egyharmadát erdőségek, főleg fenyőfélék borítják. Az erdőhatár felett a gazdag havasi rétek és a legelők világa található, széles körben elterjedt a szarvasmarhatartás. 3000 méter felett a növényzet igen gyér, az örök hó birodalma, amelyre fontos turisztikai ágazat, a síturizmus épül.
Searchtool right.svg Lásd még: Kategória:Svájc állatvilága
Környezetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Svájc hosszú ideje óvja környezetét és természeti erőforrásait. 1876-ban fogadták el az erdővédelmi törvényt, amivel Svájc az elsők között volt a környezetvédelmet előtérbe helyező országok között. 1953 óta a környezet óvása az alkotmányban is szerepel.
A hulladékgyűjtést és a saját környezetének rendben tartását a lakosság nagy része fontos személyes kötelességnek tekinti.
Svájcban környezetvédelmi szempontból a légszennyezés jelent elsődleges problémát, amit nagyrészt a járművek okoznak. 2000-ben az évi kibocsátott szén-dioxid mennyisége 39 millió tonna volt. Szigorú előírások vonatkoznak az 1987 után gyártott gépjárművek megengedett légszennyezésére.
Hasonló problémát jelent a vízszennyezés, amit a folyókba kerülő foszfát, műtrágya és rovarirtók okoznak. Az ország rendelkezésére álló vízmennyiség 73%-át az ipar használja fel. A városok évente 3 millió m³ szilárd halmazállapotú szemetet állítanak elő.
A Svájci Erdőgazdálkodási Iroda 1986-os évi jelentése szerint az erdők 36%-a elpusztult vagy súlyosan károsodott a savas esők vagy más légszennyezés következtében.[1]
Nemzeti park[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Svájcban egyetlen nemzeti park van, az viszont 1914 óta.[2] Neve Svájci Nemzeti Park, Graubünden kantonban található. A látogatók előtt nyitva áll, de tilos letérni a jelölt turistautakról. Nemcsak a természeti környezet védett, hanem a park területére eső települések is.
Természeti világörökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Jungfrau egy része
A természeti világörökség része Svájcban:
Jungfrau – Aletsch – Bietschhorn hegyvidék az Alpokban;
Monte San Giorgio közép-triász kori fosszília lelőhely;
A svájci tektonikus terület Sardonában.
Remelem nem leszel punci es az egesz contentet be fogod ide postolgatni.