Rudolf Walter Richard Heß (Hess) (Alexandria, 1894. április 26. – Berlin, 1987. augusztus 17.) náci politikus, Hitler helyettese. A háborút követően Nürnbergben bíróság elé állították és életfogytig tartó börtönre ítélték.

Édesapja, Fritz Heß nagykereskedő volt, a németországi Wunsiedelből származott. Fia Alexandriában született 1894. április 26-án. Édesapja és édesanyja is kereskedőcsaládból származott. Heß Alexandriában végezte el az alapiskolát, majd 1908-ban Bad Godesbergben egy evangélikus iskolába iratkozott be. Az érettségi után École Supérieure de Commerce Neuchâtelben egy kereskedelmi iskolát végzett el.

Az I. világháborúban egy önkéntes bajor ezredben harcolt. Háromszor sebesült meg a fronton, egyszer súlyosan (Romániában tüdőlövést kapott). Harcolt többek között Verdun ostrománál. A világháború után kommunistaellenes szervezetekben harcolt. Hitlerrel 1920-ban ismerkedett meg, és hamarosan személyi titkára lett. Részt vett a müncheni sörpuccsban, ezért elítélték; a landsbergi börtönben Hitlerrel együtt raboskodott. Itt segédkezett Hitler Mein Kampf c. művének megírásában, mivel Hitler nem szeretett írni, ezért Heßnek diktálta le a szöveget, amit ő egy írógéppel dokumentált. 1933-tól Hitler helyettese az NSDAP-ban, tárca nélküli birodalmi miniszter és számos egyéb cím tulajdonosa lett. Aláírását viselik többek között a nürnbergi faji törvények. Ismeretes, hogy ő találta ki a Heil Hitler! köszöntést és a Führer elnevezést. Az 1930-as évek második felében fokozatosan háttérbe szorult, köszönhetően a törtető, lenéző Hermann Göringnek, aki ezentúl Hitler második embere lett.

Heß nem tudta elviselni, hogy nem ő már az első embere Hitlernek, ezért fel akart mutatni valamit. Egy szintén fajelméleteket gyártó egyetemi professzorral már évekkel ezelőtt hangoztatták, hogy Németország és Nagy-Britannia népe az angolok tökéletes fajhoz tartoznak, ezért kettejük együtt a világ urai vállhatnak. Heß mindig közeledni próbált az angolok felé és angolul is szívesen tanult. Számára elfogadhatatlan és felfoghatatlan volt, hogy az angolok nem így tekintenek rájuk és gyűlölik Hitlert. 1941. május 10-én titokban Nagy-Britanniába repült, hogy a két ország közötti békekötésről tárgyaljon, s elérje azt, hogy a britek a németekkel közösen lendüljenek támadásba a kommunista Oroszország ellen. Hitler őrültnek nyilvánította, tárgyalásai sikertelenek voltak. Repülőútja, annak körülményei ma is vitatéma a történészek körében. Egyesek szerint nem is Hess érkezett meg Nagy-Britanniába, hanem annak egyik hasonmása (mivel Hesst megölték). Mások szerint a brit titkosszolgálat vette rá az utazásra. Nem tisztázott az sem, hogy Hitler tudott-e a repülésről, de mindenesetre rettenetesen félt attól, hogy Heß még esetleg elmondja az angoloknak a Barbarossa-tervet, a Szovjetunió megtámadását, ezért valószínűleg kivégezte volna, ha az angolok kiadják Németországnak. Miután tárgyalásai sikertelennek bizonyultak, Hesst a Towerbe zárták. A háború végén Nürnbergben bíróság elé állították. A nürnbergi perben az ellene felhozott négy vádpontból kettőben találták bűnösnek: "békeellenes bűncselekmények" ("aggresszív háború kitervelése és előkészítése"), és "összeesküvés" más német vezetőkkel bűncselekmények elkövetésére. Érdekességképp a nürnbergi vádlottak közül egyedül Hessnek nem volt szüksége szinkron tolmácsra, mert ő beszélt angolul.

Nem találták vétkesnek a háborús bűnök és az emberiség ellen elkövetett bűncselekmények vádpontokban, azonban életfogytiglani börtönre ítélték, amit Spandau börtönében kellett letöltenie. Őrei között szovjetek is voltak, akiket Moszkvából a kommunisták megbíztak, hogy keserítsék meg alaposan az életét. Heß szövögetett álmokat arról, ha kiszabadul újra náci szellemben vezeti Németországot. 1987-ben, 93 évesen halt meg a spandaui börtönben. Halála körülményei is érdekesek. Valószínűleg öngyilkos lett, de felvetődött annak a lehetősége is, hogy brit kommandósok gyilkolták meg. Ez előbbi sokkal inkább valószínű, nyilván egy vele együttérző őr ciánt csempészet be neki. Rudolf Heß sírja a frankföldi Wunsiedelben található, ami a mai napig neonáci szervezetek zarándokhelye.

apa kezdődik